Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

17.1 1923. november 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1556

1923. november 7-iki közgyűlés. 1556. szám. 551 Az ideiglenes hivatalnokok fizetési előlegben csak akkor részesülhetnek, ha legalább tízévi szolgálatuk van, míg a havidíjasok, ideiglenes altisztek, útkaparók és újonctűzoltók részére fizetési előleg egyáltalán nem adható. 6. A világháborúban részt vett azok a végleges közigazgatási és közkórházi tiszti alkalmazottak, akik legalább tizenkét hónapot töltöttek el arcvonalbeli szolgálatban, vagy akik csak azért nem tölthettek el teljes tizenkét hónapot arcvonalbeli szolgálatban, mert olyan sebesülést szenvedtek, amely miatt arcvonalbeli szolgálatra alkalmatlanná váltak, a viselt állásukra és a fizetési osztályra való tekintet nélkül a nyugdíjba be nem számítható havi 6000 korona hadipótlékban, a világháborúban résztvett azok az ideiglenes hivatalnokok, végleges (kinevezett) altisztek és tűzoltók pedig, akik a most meghatározott feltételeknek megfelelnek, a nyugdíjba be nem számítható havi 3000 korona hadipótlékban részesülnek. 7. Az a havidíjas, illetőleg ideiglenes altiszt, aki a székesfővárostól vagy olyan nyugdíjintézménytől (nyugdíjalaptól, nyugbérpénztártól stb), amely a székesfővárossal a nyugellátás szempontjából viszonosságban van, nyugellátásban részesül, a 3. számú, illetve 5. számú Kimutatások szerint megállapított havidíjnak, illetőleg havibérnek csak a 75%-át kaphatja. A havidíjasoknál a havidíjasi, ideiglenes altiszteknél a havibéresi minőségben megszakítás nélkül eltöltött szolgálati idő alapján kell az új havidíjat, illetőleg az új havibért megállapítani. Beszámítható szolgálatnak kell tekinteni mindazt a szolgálatot, amelyet a havidíjas (havibéres) az állami és vármegyei hatóságoknál, hivataloknál, vállalatoknál és intézeteknél, továbbá á városi és községi közigazgatási szolgálatban havidíjasi (havibéresi) minőségben eltöltött. Olyan esetekben, amelyekben a havidíjasi (havibéresi) szolgálatban hat hónapot meg nem haladó megszakítás mutatkozik, a megszakítás előtti és utáni időpontban eltöltött szolgálatot együttesen kell számítani, hat hónapot meghaladó megszakítás esetén a megszakítás esetén a megszakítás előtti szolgálatot figyelmen kívül kell hagyni. 8. A közigazgatási és közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakáspénzei (lakbérsegélyei) tekintetében az 1102/1923. kgy. számú közgyűlési határozatban foglaltak az irányadók. 9. Az 1890/1913. és 873/1915. kgy. számú nyugdíjszabályrendelet értelmében fizetendő nyugdíjjárulékokat az 1923. évi július hó 1-től kezdve a mindenkori fizetés után kell fizetni. II. 1. Az 1923. évi július hó 1-je előtt nyugalomba helyezett székesfővárosi közigazgatási és közkórházi tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak nyugdíját és a nyugdíjon felül járó kegydíját rendkívüli segélyét, rendkívüli segélypótlékát vagy bármilyen más készpénzjárandóságát az 1923. évi június hó végével be kell szüntetni. 2. Az érvényben álló nyugdijszabályrendeletek vagy szabályzatok értelmében nyugdíjra igénnyel bíró és nyugalomba helyeztetésük időpontjában fizetési osztályba tartozott közigazgatási és közkórházi végleges tiszti alkalmazottaknak nyugdiját az 1923. évi július hó 1-től kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illetőnek abban a fizetési osztályban, amelybe nyugalomba helyeztetésének időpontjában tartozott, igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatba állana. Az érvényben álló nyugdíjszabályrendeletek vagy szabályzatok értelmében nyugdíjra igénnyel bíró, de nyugalomba helyeztetésének időpontjában fizetési osztályba nem tartozott közigazgatási és közkórházi tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak nyugdíját az 1923. évi július hó 1-től kezdve annak a mindenkori fizetésnek az alapulvétele mellett kell kizárólag nyugdíj címén megállapítani, amelyre az illetőnek a nyugalombahelyeztetésének időpontjában betöltött állása után igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Amennyiben ez a fizetés később emelkedik vagy csökken, a nyugdíjat is a fizetés emelkedésének vagy csökkenésének időpontjától kezdve megfelelően emelni, vagy csökkenteni kell. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak tehát, akik a beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra szereztek már igényt, mindenkor ugyanolyan összegű nyugdíjban részesitendők, mint amilyen összegű fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak pedig, akik a beszámítható javadalmazás valamely százalékában megállapítandó nyugdíjra szereztek igényt, mindenkor az annak a fizetésnek az őket megillető százalékában megállapítandó nyugdíjban részesitendők, amely fizetésre a fentebbiek szerint igényük lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állanának. 3. Ha a nyugdíjas nyugalombahelyeztetésének időpontjában az általa betöttött-g^v állás még nem volt fizetési osztályba sorozva, 1923. évi július hó 1-én azortran "V\ már fizetési osztályba van sorozva, a nyugdíjösszegének megállapításánál agS* o> VO > -3/