Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923
1.1 1923. január 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 25 - 26 - 27
16 192 3. januá r 10iki közgyű lés . 27. szám. tokkal szemben meglehetősen merev, sőt — mondhatnám — rideg álláspontot tanúsítottak, mindig ő képviselte a közvetítő szerepét és igen gyakran éppen az ő fellépésének sikerült az, hogy a tárgyalások bizonyos nehéz pontokon túlmehettek és megegyezés létre jöhetett. Amint méltóztatik emlékezni, az igen tisztelt közgyűlés álláspontja az volt, hogy a franciák részéről felajánlott második számú terv, vagyis a részvénytársasági tervezet nem fogadható el tárgyalás alapjául, mert ez a főváros aktiváinak likvidálásával járt volna. Ezt mi rögtön a tárgyalások kezdetén előterjesztettük a francia delegációnak és sikerült őket megnyernünk annak az eszmének, hogy a részvénytársasági megoldás elejtésével kizárólag a tisztelt közgyűlés előtt is ismert úgynevezett funding-tervezet szolgálhasson a további tárgyalások alapjául, amibe ők a maguk részéről bele is mentek. A tisztelt közgyűlésnek azonkívül az volt az álláspontja, hogy kidomboríttassék a magyar államnak a trianoni szerződés, illetve az azt követő egyezmény alapján a hátralékokra vonatkozó szavatossági kötelezettsége. Ezt is rögtön a tárgyalások elején előtérbe állítottuk és a magyar államnak a szavatosságát kilátásba is helyeztük és ennek a körülménynek volt tulajdonítható az a nézetem szerint igen nagy eredmény, hogy a francia delegáció eltekintett minden egyéb biztosítéktól, vagyis sem valamely adónak, sem valamely üzemi jövedelemnek, vagy pláne, ingatlannak a lekötését nem kívánta. Ez határozott eredmény azzal szemben, hogy — amint értesültünk — Bécs város egyezményénél is egy adó lekötését kívánták és amint méltóztatnak emlékezni, az eredeti funding-tervezetben szintén egy ilyen adó lekötése kontempláltatott. Megjegyzem még, igen tisztelt közgyűlés, hogy ezen egyezményen kívül létezik egy aláírási jegyzőkönyv is, amelyben szintén fontos pontok foglaltatnak, azonkívül magát az egyezményt a főváros képviseletében egy ünnepélyes deklaráció kíséretében írtam alá. Tudniillik előterjesztettük azt a kívánságunkat, hogy a főváros összes kötelezettségei magyar koronában kontingentáltassanak. Sajnos, ezt nem sikerült elfogadtatnunk és amennyiben ehhez mereven ragaszkodtunk volna, az egyezmény létrejövetelét veszélyeztettük volna. Ezt természetesen nem akartuk és nem vállalhattuk, ezért ünnepélyes deklaráció kíséreteben írtam alá az egyezményt a főváros nevében. Ami magát az egyezményt illeti, az három részre oszlik. Az első rész foglalkozik a hátralék fizetésével, a másik a jövő szolgáltatások rendezésével, a harmadik rész pedig bizonyos általános megállapodásokat és feltételeket tartalmaz. A hátralék rendezése a következőképpen történik: Az 1914. november 1-től 1921. november l-ig bezárólag lejárt szelvények, amelyek egy-egy címletnél 126 frankot tesznek ki, egy-egy 125 frank névértékű, úgynevezett fundingcímletekké alakíttattak át. Ezek 4%-al kamatoznak frankban. Az első részlet 1923., tehát ezen év május 1-én fizetendő. Ezeknek a törlesztése egy 15 évre beosztott, fokozatosan emelkedő tételű táblázat szerint történik, amelynél az első tétel, amely 1923-ban esedékes, 182.000 frankot tesz ki. Azután fokozatosan emelkedik, amíg 1937. évben a tőketörlesztés terhe körülbelül hétmillió frankra emelkedik. A törlesztés kezdőpontja kitolatott ezen év november l-ig. A hátralékos törlesztésnek a rendezése a következőképpen történik: Az 1914. november 1-től 1924. november l-ig lejárt, illetve lejárandó törlesztési részletek 1925. november 1. napjától szintén 15 év alatt ugyancsak fokozatos tételű táblázat szerint törlesztetnek. Mind a két törlesztés táblázatánál sikerült az eredeti fundingtervezettel szemben azt az előnyt elérni, hogy tíz helyett tizenöt évben állapíttatott meg a törlesztés. Ezen hátralékokra nézve megjegyzem azt, hogy a magyar királyi pénzügyminiszter úr ő excellenciájának szóbeli kijelentése szerint Ő hajlandó ezeket a fundinghátralékokat az állam terhére vállalni. Az erre vonatkozó nyilatkozatát és ezen vállalásnak a feltételeit leiratilag fogja a székesfőváros közönségével közölni. Az 1922. évi szelvényeknek törlesztése 8 frank 40 centimes helyett 3 frankkal történik akképpen, hogy ezeknek a törlesztése kitolatott 1926-ig, illetve 1927-ig. Ami a jövőbeli esedékességeket illeti, ezek mindenkor az illető lejárat alkalmával fizetendők. Itt az a veszély forgott fenn Alphand úr pesti kijelentése szerint, hogy az úgynevezett kamatredukció, amelyre méltóztatnak emlékezni, nem javíttatni, hanem esetleg még a főváros rovására rosszabbíttatni fog, Örömmel állapítom meg, igen tisztelt közgyűlés, hogy ez a veszély nem következett be, hanem ellenkezőleg, a kezdő tételnél sikerült még bizonyos engedményt elérnünk, úgyhogy az első tételnél 3 frank 15 centimes helyett 3 frankot kell majd fizetnünk a 8 frank 40 centimes helyett. Azonkívül, tisztelt közgyűlés, fentartottuk a tőketörlesztésre nézve az eredeti alapszerződésben biztosított azon jogunkat, hogy a főváros kötvényeket névértéken alul is vásárolhat vissza. Sikerült még azt a további kedvezményt kieszközölni, hogy az első kuponoknak, vagyis az 1923. május 1-i kuponoknak jelenleg csak a felét, vagyis másfél frankot vagyunk kötelesek fizetni, a másik fele pedig kitolatott 1927. május l-ig.
