Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

11.1 1923. junius 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 934 - Szabályrendelet az ebadóról

314 1923. június 22-iki közgyűlés. 933—934. szám. pedig szándékos adóeltitkolás, vagy adómegrövidítés esete állapíttatik meg, a megállapított adóösszegen felül annak egyszeres összegétől tízszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. A befolyt bírságpénzek a községi szegényalap javára számolandók el, jogában áll azonban a tanácsnak ezek terhére az ellenőrző közegeket, valamint a feljelentőt jutalmazni, 12. §. Életbeléptetés és végrehajtás. Ezt a szabályrendeletet a tanács lépteti életbe és hajtja végre. Ez a határozat szabályrendeletet módosít, ennélfogva azt 15 napra ki kell függeszteni és kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a további megfelelő eljárás végett értesíti. !934. Tárgyaltatik a bizottság és tanács 57.848/1923—

VI. számú előterjesztése ebadószabályrendelet alkotása ügyében. Gáspár Fülöp, dr. Hutyra Ferenc bizottsági tagok felszólalása után a közgyűlés a szabályrendeletet általánosságban elfogadja, majd az elnök bejelenti, hogy erre a kérdésre az 1872: XXXVI. t.-c. 69. §-a alapján névszerinti szavazásnak van helye, amit el is rendel, azonban a közgyűlés egyhangú óhajára anélkül, hogy ebből a jövőre nézve precedens alkottatnék, elejti és határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés az előterjesztést általánosságban egyhangúlag elfogadja. Ezzel a közgyűlés áttér a részletes tárgyalásra. Takács István, dr. Joánovich Pál, dr. Lázár Ferenc, Gáspár Fülöp és dr. Fáy Aladár bizottsági tagok felszólalásai után az elnök a részletes vitát berekeszti és az előadó válasza, illetőleg az indítványt tevők zárszava után felteszi a kérdést, minek eredménye az, hogy a közgyűlés a szabályrendeletet elfogadja és ebben az ügyben a következő határozatot hozza: A közgyűlés a pénzügyi és jogügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt előterjesztésére a jelenvolt és szavazásra jogosult 172 törvényhatósági bizottsági tagnak egyhangú hozzájárulása után elhatározza, hogy az 1917. évi június hó 20-án kelt 821. kgy. számú határozatával érintett ebadót újból megállapítja és ezzel kapcsolatban az adózás kérdését is szabályozza. Az erre vonatkozó szabályrendeletet a közgyűlés a következő szövegezéssel állapítja meg: Szabályrendelet az ebadóról. i. §• Az adó tárgya. Budapest székesfőváros a területén tartott, vagy a területére behozott ebek után adót szed. 2. §• Adókötelezettség. Ebadó fizetésére kötelesek — tekintet nélkül arra, hogy tulajdonosai-e az ebnek, vagy sem, — mindazok, akik a) a székesfőváros területén akár haszoncélra, akár kedvtelésből ebet tartanak, b) a székesfőváros területére ebet behoznak. Az adózás szempontjából ebtartónak tekintendő az, aki ebet bármily rövid időn át, bármely címen magánál tart. Megbízásból tartott eb után az adóért a megbízó és megbízott egyetemleg felelősek. A székesfőváros területére behozott ebek adókötelesek akkor is, ha birtokosuk a székesfőváros területén csupán időlegesen tartózkodik, ha a fővárosban való tartózkodása a 48 órát meghaladja, mégpedig függetlenül attól, hogy előbbi tartózkodási helyén ebadóval megterheltetett-e, vagy sem. Az eb birtokosának változása esetén az új birtokos a birtokába jutott eb után az előirt adót akkor is megfizetni tartozik, ha az eb előbbi birtokosa az eb után arra az évre már fizetett is adót. A régi birtokos azonban adóvisszatérítést nem igényelhet. Azon a címen, hogy az eb elveszett, elhullott, vagy kiirtatott, sem adóvisszatérítésnek, sem adótörlésnek helye nincsen s ily körülmény más eb adózatlan tartására nem jogosít. Az ebadófizetési kötelezettség az eb 6 hetes korától kezdődik. Azt, hogy melyik eb érte el az adóköteles életkort, a kerületi állatorvos állapítja meg.