Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

11.1 1923. junius 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 934 - Szabályrendelet az ebadóról

1923. június 22-iki közgyűlés. 934. szám. 315 3. §• Adómentesség. Állandóan adómentesek: az államfő birtokában lévő, valamint — amennyiben viszonosság áll fenn — a külső államok képviselői, nemkülönben az eddigi személyes mentességet élvező személyek által tartott ebek, továbbá a katonai, csendőrségi, vámőrségi, folyamőrségi, vagy rendőri célokra szolgáló és ezen alakulatok tulajdonát képező és birtokában lévő beoktatott, vagy oktatás alatt álló, valamint a székesfővárosi mező- és erdőőrök birtokában lévő és hivatásuk gyakorlásához szükséges, nemkülönben a székesfővárosi intézmények birtokában lévő haszoncélra tartott és a székesfővárosi állat- és növénykert birtokában lévő mutatványos, végül a tudományos intézményekben kísérleti célokra tartott ebek, ilyetén való használatuk tartamára. Időlegesen adómentesek: a székesfőváros területén tenyésztett telivér ebek 6 hónapos koruk elértéig, továbbá a székesfőváros területén rendezett országos, vagy nemzetközi ebkiállításra vidékről vagy külföldről küldött (behozott) ebek kiállításuk idejére, végül a gazdátlanná vált és az Országos Állatvédő Egyesület ebmenházában gondozás alá vett és átmenetileg tartott ebek ehelyütt való őrzésük tartamára. Az adómentességet az adókivető hatóság hivatalból állapítja meg. 4- §• Adótételek. 1 Az adóév a naptári évvel egyező. Az adó összege aranyértékben: a) haszoncélra tartott eb után évi 1 K, b) telivér ebtenyésztés, vagy vadászat céljára tartott fajtiszta eb után évi 10 K, c) kedvtelésből tartott eb után évi 25 K. Haszoncélra tartott ebnek csupán az a tehervonó, valamint az a házőrző eb tekintendő, amelyet birtokosa kizárólag tehervontatásra, vagy házőrzésre használ és ezt hitelt érdemlően igazolja. Az adózás szempontjából házőrző ebnek csakis az erre a célra alkalmas eb minősíthető, éspedig ha oly ház udvarán tartatik, amelyhez ipartelep, raktárépület, gazdasági udvar, gyümölcsös, vagy veteményes kert tartozik, avagy ha olyan ház udvarán tartatik, ahol a tartás indokoltságát a rendőrhatóság a környék és az általános közbiztonsági viszonyok mérlegelése alapján véleményezi; mind a két esetben azonban kizárólag akkor, ha az eb birtokosa egyben a ház, vagy az ott lévő ipartelep, raktárépület stb. birtokosa (tulajdonosa, bérlője) is, vagy ennek megbízott helyettese. Lakásban tartott eb házőrző ebnek nem tekinthető. Telivér ebtenyésztésre tartott ebnek csakis olyan fajtiszta eb tekintendő, amely a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete által vezetett „Magyar Ebtörzskönyv"-be, mint tisztavérű és legalább négy generációs pedigrével bíró eb be van iktatva és amelyet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének az ebbirtokos lakása szerint illetékes kerületi elüljáróság részéről megerősített igazolása szerint telivér ebtenyésztés céljából tartanak. Vadászat céljára tartott ebnek csakis az erre a célra alkalmas az a fajtiszta eb minősítendő, amelynek tiszta fajú voltát a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete elismerte és amelyet vadászati jeggyel és fegyverviselési engedéllyel bíró egyének vadászat céljára tartanak. Minden más eb, mely a fentebbi meghatározások szerint sem a hasznos eb, sem a telivér tenyész- vagy a fajtiszta vadászeb megjelölés alá nem esik, kedvtelésből tartott ebnek számít. Azt, hogy a haszoncélra vagy vadászatra tartottnak bejelentett eb a rendeltetésének megfelel-e, a ker. állatorvos véleménye alapján az adókivetés alkalmával a ker. elüljáróság állapítja meg. Az adó mindenkor az egész évre egy összegben előre fizetendő, azonban az adóév második felében szerzett (a 6 hetes kort elért), vagy a fővárosba behozott eb után a megfelelő adótétel fele fizetendő. A legalacsonyabb (a) alatti) adótétel alkalmazásának van helye az eb birtokosának eziránt előterjesztett kérelmére, ha az eb birtokosa körülményei (vaksága, siketsége, vagy más testi fogyatkozása) miatt kénytelen ebet tartani és oly szegény, hogy a legmagasabb (c) alatti) adótételt megfizetni nem képes. Többféle célra tartott eb után, valamint a behozatal alkalmával történt kivetéskor a székesfőváros területére behozott eb után a legmagasabb (c) alatti) tétel alapján kell az adót megállapítani. Ugyanazon célra egynél nagyobb számban tartott minden további eb után kivéve a telivér tenyész- és a fajtiszta vadászebeket — a megfelelő adótétel kétszerese fizetendő. Azok a fajtiszta ebek, amelyeket birtokosuk a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének a birtokos lakása szerint illetékes kerületi