Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923
8.1 1923. május 25. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 776 - 777 - 778 - 779 - 780
1923. május 25-iki rendkívüli közgyűlés. 78Ö. szám. 255 helyzetben mégis elfogadja, mert azt méltányosnak, kivihetőnek és a fizetési készségnek a külföld előtt való bizonyítása végett szükségesnek is látja. Dr. Elek Mór bizottsági tag szól ezután a javaslathoz, amit nem fogad el. Beszéde közben az elnöki széket dr. Buzáth János alpolgármester foglalja el. A következő felszólaló Ereky Károly bizotsági tag a javaslatot nem fogadja el, a törlesztési részleteket nem tartja eléggé meghatározottaknak és errevaló tekintettel azt javasolja, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a folyó évi április 27-én kelt egyezmény harmadik cikkének módosítására kezdjen sürgős tárgyalást olyan értelemben, hogy a havonta fizetendő és a hitelezők részére folyósítandó összegek nem haladhatják meg a havi háromszázmillió koronát. Dr. Liptay Lajos bizottsági tag hangsúlyozza az egyezség szükségességét, mert ennek hiányában a külföldi hitelezők jogot nyernének a főváros összes jövedelméből és vagyonából való kielégítésre. Áttérve a felvett kölcsönök felhasználásának bírálatára, a következő indítványt terjeszti elő: Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a törvényhatósági bizottság tagjaiból 10 tagú bizottságot küldjön ki azon célból, hogy ez a bizottság az úgynevezett külföldi kölcsönök felhasználásának módját és azt a körülményt, hogy a kölcsönök összege mennyiben fordíttatott a 270 milliós beruházási programm végrehajtására, sürgősen vizsgálja felül, valamint azt is, hogy esetleg mi okból és mily összegek fordíttattak más célokra s mindezekről a közgyűlésnek haladéktalanul tegyen jelentést. Végül dr. Wolff Károly bizottsági tag szólal fel és kijelen'i, hogy a bázeli egyezmény főelőnye az, hogy a főváros és a hitelezők között jogbiztonságot teremtett. Hangsúlyozza az adósságnak koronákban való törleszthetésének előnyét, már csak a devizák beszerzésének a nehézségére való tekintettel is. Az üzemek átengedésére vonatkozólag felmerült megjegyzésre kijelenti, hogy maga sem zárkóznék el azok egynémelyikének aranyértékben való átadásától, ennek az idejét azonban még nem látja elérkezettnek. Magáról az egyezségről szólva, állítja, hogy annak megkötésével egy jogalap teremtetett a tartozások későbbi végleges rendezését illetőleg, amennyiben 1924. december 31-ig ezzel a fizetéssel a főváros biztosította a nyugodt tárgyalások, lehetőségét. Az egyezséget nyugodt lelkiismerettel állja és vállalja érte a felelősséget Felszólalását befejezve, ellenzi dr. Éber Antal és Ereky Károly bizottsági tagok indítványainak az elfogadását, de hozzájárul dr. Liptay Lajos bizottsági tag indítványához. Több szónok feliratkozva nincs, az elnök a vitát berekeszti és kijelenti, hogy az indítványozókat a zárszó joga illeti meg. A zárszó jogán felszólalnak dr. Éber Antal és Ereky Károly bizottsági tagok és újabb megokolásuk mellett kérik indítványaik elfogadását. Ezután az elnök az előterjesztést és a vita során beadott indítványokat a közgyűlés döntése alá bocsátja, minek eredménye az, hogy a közgyűlés az előterjesztést elfogadja, amivel dr. Éber Antal bizottsági tag ellenkező indítványa elesik. A módosító indítványok közül a közgyűlés Ereky Ká-oly bizottsági tag indítványát elveti, míg dr. Liptay Lajos bizottsági tag indítványát elfogadja s így a következő határozatot hozza: A székesfőváros tanácsa a közgyűlésnek bemutatja Budapest székesfőváros 1910. évi 4°/o-os 19ll évi 4%-os és 1914. évi 4 l /2%-os kölcsönei kötvényeinek kamatés tőketörlesztési szolgálatára vonatkozóan függőben levő kérdések ideiglenes rendezése ügyében Bázelben, 1923. április 27-én, egyrészről Budapest székesfőváros törvényhatósága képviseletében dr. Sipöcz Jenő polgármester, másrészről a francia értékpapírtulajdonosok nemzeti egyesülete, az állampapírtulajdonosok védelmére alakult belga egyesület, a Svájci Bankárok Egyesülete, a Dresdner Bank, a Lloyds Bank Ltd a Morgan, Grenfell & Co. bankház, a Neumann, Luebeck & <€o. bankház, a Banque de Paris et des Pays-Bas, az. Amsterdamsche Bank és a svájci bankegyesület között létrejött következő egyezményt:
