Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923
7.1 1923. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 686 - Szabályrendelet a községi vigalmi adóról
^^•^^^^^M 1923. május 9-iki közgyűlés. 686. szám. 227 kötelesek a kártyajátékból, illetve az ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékból folyó mindennemű bevételeikről pontos feljegyzéseket vezetni és a 33Vs 0 /o adót havonkint, mindenkor a hónap 10. napjáig, a 4. §. szerint a 337s%-on felül fizetendő százalékos adót pedig évenkint minden év január havának végéig az egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) vezetősége által aláírt hiteles kimutatás kapcsán és a vezetőség tagjainak személyes felelőssége mellett a központi pénztárba beszolgáltatni. Úgy a városi adóbélyeget, mint a városi adójegyeket az illető vállalkozás készpénzfizetés ellenében a székesfővárosi központi vagy kerületi pénztáraitól köteles beszerezni. A városi adójegyeket a székesfőváros tömbökben adja ki és ezek ellenében az adónak lerovása csak az esetben tekinthető megtörténtnek, ha az adóköteles az adót a tömbből előtte kitépett adójegy ellenében fizeti le. A városi adóbélyeg ellenében a vigalmi adó lerovottnak csak akkor tekinthető, ha a vállalkozás az adóbélyeget a 6. §-ban foglaltaknak megfelelően 1. kettészakítással, vagy 2. a bélyegjegynek tentával, illetve tentairónnal való keresztülírásra (a felragasztás idejének rájegyzése) útján újból való felhasználásra alkalmatlanná tette. A beszedett adó a főváros tulajdona, avval a vállalkozó mint sajátjával nem rendelkezhetik, azt a főváros javára csak beszedi, kezeli és beszolgáltatni köteles. Aki a beszedett adót más célra fordítja, vagy avval mint sajátjával rendelkezik, a büntetőtörvénykönyv megfelelő rendelkezései szerint büntettetik. 6. §• Az adó lerovásának módja. Az adóköteles jegyeket, ideértve az adóköteles ruhatári jegyeket, tárgymutatókat, programmokat stb.-it is, — kivéve az egész évre, évadra szóló tisztelet-, szabad- és ingyenjegyeket, — eladásuk, illetve kiadásuk előtt kötelesek a vállalkozások a jegy árának megfelelően a 4. §-ban meghatározott mértékben városi bélyegekkel ellátni, kivéve, ha a tanács az adónak az 5. §. b) pontja értelmében történő lerovását a vállalkozás kérelmére megengedte. Minden egyszeri használatra jogosító jegyet köteles a vállalkozó a szórakozásra szolgáló helyiségbe való belépés előtt akként kettészakítani, hogy ezáltal a városi adóbélyeg is kettészakíttassék és a jegy egyik részét, a csak adópecséttel ellátott jegyeknél pedig a jegynek pecséttel ellátott részét az adó lerovásának igazolhatása végett a jegy tulajdonosának visszaadni. Az adóköteles ruhatári jegyek, tárgymutatók, programmok stb.-ken, úgyszintén a többszőri használatra jogosító jegyeken alkalmazott városi adóbélyeget kettészakítás helyett a vállalkozás akként köteles az újból való felhasználásra alkalmatlanná tenni, hogy azt tentairónnal keresztül írja. A többszöri használatra jogosító jegyeken alkalmazott városi adóbélyegre a felragasztás idejét (év, hó, nap), a többszöri használatra jogosító tisztelet-, szabad- és ingyen jegyeken alkalmazott városi adóbélyegre pedig abban az esetben, ha az ily jegyek tulajdonosukat egy- és ugyanazon napon többször is jogosítják szórakozásra, a szórakozás kezdetének pontos idejét (év, hó, nap és óráját) kell feljegyezni. Az adóköteles a neki visszaadott jegyrészietet, illetve az adó lerovásának igazolására is szolgáló ruhatári jegyet, tárgymutatót, programmot, színlapot stb.-t, nemkülönben a városi adójegyet a szórakozás egész tartama alatt megőrizni s az ellenőrző hatósági közegnek kívánatra azonnal felmutatni tartozik. A tanács egyes vállalkozások kérelmére kivételesen a szabályoktól eltérő módozatokat állapíthat meg az adó beszedésére és beszolgáltatására nézve, esetleg az adónak átalánnyal való megváltását engedélyezheti és az átalány összegét végérvényesen megállapítja. Az átalányozásnak a kávéházban folytatott játékért, valamint a ruhatári jegy, programm, színlap, tárgymutató, ismertető stb.-ért járó adóknál, egyébként azonban csak kivételesen, legfeljebb egy-egy évre és csak akkor van helye, ha a forgalomról megbízható adatok állának rendelkezésre; ebben az esetben az átalányt a tényleges forgalomnak megfelelő összegben kell megállapítani. Egyesületek (kaszinók, körök, klubok, társulatok stb.) részére az adónak átalánnyal való megváltása nem engedélyezhető. 7- §• Adóvisszatérítések. Az el nem adott, vagy visszaváltott belépőjegyeken szabályszerűen lerótt adót az előadást követő köznapon a központi számvevőség felülvizsgálata alapján a központi pénztár a jegyek beszolgáltatása ellenében készpénzben visszatéríti. A ruhatári jegyen, tárgymutatón, programmon, színlapon lerótt városi adó-
