Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923
7.1 1923. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 686 - Szabályrendelet a községi vigalmi adóról
1923. máju s 9-iki közgyűlés. 686. szám. bélyegeknek, valamint a jegytömbböl már kitépett városi adójegyeknek ára nem téríthető vissza. 8. §• Az adólerovás ellenőrzése. A vigalmi adó beszedésének ellenőrzésére a fogalmazási vagy számvevőségi szakból rendelt fővárosi közegeknek jogukban áll a jegyek kiadási helyén, valamint a vigalmi helyiségekben is az adó lerovásáról bármikor meggyőződést szerezni, ott szemlét, vizsgálatot tartani, melynek érdekében a vállalkozó, illetőleg egyesület (kaszinó, kör, társulat stb.) a nevezett közegeket az említett helyiségekbe bármikor bebocsájtani, felhívásra a belépődíjaknak vagy egyéb adó alá eső kötelező díjaknak bevételeire vonatkozó könyveit, feljegyzéseit, a belépő- és adójegykészletét bármikor és azonnal rendelkezésükre bocsátani köteles. A vállalkozások, valamint az egyesületek (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) kötelesek az 5. §. d) pontja szerint beszedendő adó lerovásának ellenőrzése céljából a főváros tanácsa által kívánt módon könyvei, számadásai, iratai megtekintését bármikor megengedni s evégből a főváros kiküldött közegeit helyiségeibe bármikor beengedni és a vizsgálat megtartását lehetővé tenni. A városi közegek kötelesek a netalán észlelt vagy tudomásukra jutott visszaélésekről, mulasztásokról azonnal tényleírást felvenni s azt a tanácshoz beterjeszteni. 9. §. Jogorvoslat. Az adó ellen felmerült vitás kérdésekben I. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága dönt, az utóbbinak véghatározata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye. 10. §. Büntetés. E szabályrendeletbe ütköző minden cselekményt, vagy mulasztást — amenynyiben az nem bűntett vagy vétség — a szegényalap javára fizetendő 100 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni; amennyiben pedig a cselekmény, vagy mulasztás a székesfővárost adóbevételében megrövidíti, a megrövidítés veszélyének teszi ki, a bírságon felül a vállalkozást a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 2—10-szeres összegének, minimálisan 200 K-nak, mint további pénzbírságnak megfizetésére is kötelezni kell. Ha a megrövidített, vagy megrövidítés veszélyének kitett összeg pontosan meg nem határozható, úgy az összes helyjegyek értékét kell alapul venni. A pénzbírság tekintetében I. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz, a II. fokú véghatározat ellen az 1901. évi XX. t.-c.-ben megállapított felebbvitelnek van helye a m. kir. belügyminiszterhez. Jogorvoslattal közérdekből a tiszti főügyész is élhet. A kirótt pénzbírságot és a bármi okból be nem fizetett adót közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. A be nem szedett, illetve a be nem szolgáltatott, vagy egyébként a vállalkozó és egyesület által fizetendő adó és bírsága a vállalat tulajdonosát és bérlőjét, illetve az egyesület vezetőségét személyes tartozásként egyetemlegesen terheli. 11. §. Átmeneti intézkedés. Az ezen szabályrendelet életbeléptekor már forgalomban levő adóköteles bérlet (szezon) jegyeket első használatbavételük előtt köteles a vállalkozás a szabályrendelet hatálybaléptével esedékessé váló adónak megfelelően városi adóbélyeggel ellátni. Ezt az adót a bérletjegynek azon értéke után kell számítani, amelyet az a szabályrendelet életbeléptekor még képvisel. 12. §. Ez a szabályrendelet a kormányhatósági jóváhagyást követő hó elsejével lép életbe; végrehajtásával a tanács bízatik meg. Minthogy ezen határozat szabályrendeletet foglal magában, 15 napon át kifüggesztendő és kormányhatósági jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminiszter úrhoz felterjesztendő.
