Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

7.1 1923. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 686 - Szabályrendelet a községi vigalmi adóról

' 1923. május 9-iki közgyűlés. 686. szám. 225 4- §• Az adó mértéke. A vigalmi adó a belépőjegyek árának, illetve az ezt helyettesítő díjaknak rendesen 10 (Tíz) százaléka. 1. A városligeti és népligeti mutatványos telepek, valamint a vásárterek népies szórakozásain való részvétel alkalmával kiadott belépőjegyek, vagy szedett belépődíjak után 5 (Öt) százalék adót kell fizetni. 2. A hangversenyeknek 80 koronáig terjedő belépőjegyei vagy belépődíjai után 10 (Tíz) százalék, a 80 koronán felül 150 koronáig terjedők után 15 (Tizenöt) százalék és a 150 koronánál magasabb árúak után 20 (Húsz) százalék adót kell fizetni. 3. Az önálló táncelőadások vagy mutatványoknak 80 koronáig terjedő belépőjegyei vagy belépődíjai után 15 (Tizenöt) százalék, s 80 koronán felül 150 koronáig terjedők után 20 (Húsz) százalék és a 150 koronánál magasabb árúak után 25 (Huszonöt) százalék adót kell fizetni. A közgyűlés felhatalma7za a tanácsot, hogy ehhez az adókulcshoz képest évről-évre állapítsa meg a hangversenyek és az önálló táncelőadások és mutatványok belépőjegyeinek azokat a legmagasabb árait, amelyekhez ,a fentemlített adókulcsok igazodnak. A Filharmóniai Társaság, a Budapesti Szimfonikus zenekar, a Budapesti Zene- és Énekkar-Egyesület, valamint a Palaestrina Kórus által rendezett saját hangversenyeken azonban a belépőjegy vagy belépődíj után — tekintet nélkül azok árára — csak 10 (Tíz) százalék adót kell fizetni. 4. A testnevelési sportversenyeken és mutatványokon 5 (Öt) százalék, a labdarúgó- és kerékpárversenyeken 10 (Tíz) százalék, a motoros kerékpár és csónak-, valamint a gépkocsiversenyeken 20 (Húsz) százalék, az ökölvívóversenyeken (boxversenyeken) pedig 25% (Huszonöt) százalék adót kell fizetni. 5. Az állami és az állam által kezelt színházakban a belépőjegyek vagy belépődíjak után: a) rendes előadás alkalmával 5 (Öt) százalék; b) idegennyelvű színi-, opera- és operetté-előadás alkajmával, valamint az előadott színdarabok, operák és operettek első budapesti előadása (premiere) alkalmával 10 (Tíz) százalék adót kell fizetni. 6. A belépőjegyek árának 15%-át kell adó fejében fizetni: a) a magánszínházak rendes előadásai alkalmával; b) a bemutató (premiere) mozgószínházak összes előadásai alkalmával; c) a cirkuszok előadásai alkalmával. 7. A belépőjegyek árának 25 (Huszonöt) százalékát kell fizetni adó fejében: a) bálokon és táncvigalmakon, b) minden olyan mulatóhelyen, ahol a nézőtéren akár az előadás alatt, akár az előadás után ételeket vagy italokat szolgáltatnak ki, vagy ahol dohányozni szabad (ide nem tartozik a nézőtértől teljesen elkülönített buffet), c) a magánszínházak idegennyelvü színi-, opera- és operetté-előadásain. Idegennyelvű minden olyan előadás, melyen egynél több főszereplő előadása nem magyarnyelvű. Ha azonban az előadás felemelt helyárak mellett rendeztetnék, ezt a magasabb, az állami és az állam által kezelt színházaknál 10%-ot, a magánszínházaknál pedig 25%-ot kitevő adót abban az esetben is fizetni kell, ha csak egy főszereplő is nem magyar nyelven vesz részt az előadásban. Ezen vonatkozásban azonban nem tekintendők főszereplőknek az állami és az állam által kezelt színházak állandóan szerződtetett vendégművészei. 8. A belépőjegyek árának 30 (Harminc) százalékát kell fizetni: a) a magánszínházak által előadott színdarabok, operákés operettek első budapesti előadásán (premiere), b) oly kiállításokon, melyek képző- vagy iparművészeti termékek bemutatását azok aukciószerű eladásával kapcsolja össze. c) sétarepülés alkalmával. 9. 337a (Harmincháromegyharmad) százalék adót kell fizetni az egyesületek (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) helyiségében játszott kártya, vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy a vigalmi adó kivételével bármily más címen szedett bevétel után. 10. 40 (Negyven) százalék adót kell fizetni: a) lóversenyeken és ügetőversenyeken; b) a nyilvános helyeken (kávéházban, vendéglőben stb.) játszott kártya vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy a vigalmi adó kivételével bármily más címen szedett bevétel után. 11. Oly szórakozásoknál, melyek részben alacsonyabb, részben magasabb adó alá esnek, a magasabb adótételt kell alkalmazni. Az adófizetési kötelezettség szempontjából belépődíjnak kell tekinteni az dővéiislk díjat, a ruhatári díjat, valamint a programm, színlap, tárgymutató, ismertetőjük árár^ is, amennyiben valaki ilyet vásárol. fg Jít's