Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1923

7.1 1923. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 686 - Szabályrendelet a községi vigalmi adóról

1923. május 9-iki közgyűlés. 686. szám. 12. A 2. §-nak 3. pontjában felsorolt belépőjegy váltásához nem kötött szórakozások alkalmával: a) oly helyiségekben, hol a szórakozást csak a zene nyújtja, személyenként és esetenként 2 (Kettő) korona, b) oly helyiségekben, hol a szórakozást előadás (hangverseny, mozgószínház, variété stb.) nyújtja, személyenként és esetenként 10 (Tíz) korona, c) oly helyiségekben, hol a szórakozást táncelőadás vagy mutatvány nyújtja, személyenként és esetenként 20 (Húsz) korona és d) oly helyiségekben, hol a közönség táncolhat, személyenként és esetenként 50 (Ötven) korona vigalmi adót kell fizetni. Mindezen esetben a megállapított adón kívül a ruhatári díj, valamint a programm, színlap, ismertető stb. ára után, amennyiben ilyenek kibocsájtatnak, s valaki ilyet vásárol, még 10 (Tíz) % adót kell fizetni. 13. A szeparéban helyet foglaló minden személy (vendég vagy annak társaságában levő mulatóhelyi alkalmazott) 50 (Ötven) korona vigalmi adót tartozik fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a jelen §. 7. pontjának b) alpontja értelmében a belépőjegyek után előírt 25%-os, vagy a 12. pontban előírt adót már megfizette. 14. A közgyűlés felhatalmazza a tanácsot, hogy a 12. és 13! pont értelmében személyenként és esetenként fizetendő adó összegét időről-időre állapítsa meg a szórakozóhelyiség jellegének és a fogyasztásra kerülő ételek és italok árainak figyelembevétele mellett. 15. Az egyesületek (kaszinók, körök, klubok, társulatok stb.) a kártya-, vagy bármely más játékért bármily címen szedett összes évi bevételük után a fentebb megállapított adón felül : a) 50.000 korona bruttó bevételig 5 (Öt) százalék, b) 100.000 koronáig 10 (Tíz) százalék, c) 200.000 koronáig 20 (Húsz) százalék, d) 500.000 koronáig 25 (Huszonöt) százalék, e) 500.000 koronán felül 30 (Harminc) százalék vigalmi adót tartoznak még fizetni. Az adókulcs a bruttóbevétel után állapítandó meg, azonban az adó kiszámításánál a bruttóbevételből le kell vonni: a) az adóévben a kártyáknak beszerzésére fordított költségeket, amennyiben ezen költségek a 200.000 koronát meg nem haladják; ha pedig meghaladják, akkor mindenekelőtt le kell vonni ezt az összeget, s ezenfelül még a 200.000 koronát meghaladó rész 20%-át. b) a jelen szakaszban említett 33V8°/o-os adót, amennyiben az a bruttóbevételben benne foglaltatnék, c) az a) és b) pontokban említett levonások után fenmaradó bruttóösszeg 10%-át oly költségek címén, amelyek kizárólag a kárryaüzemmel kapcsolatban és annak fentartása érdekében merültek fel. 5. §. Az adó beszedése. A vigalmi adót az adófizetésre kötelezettől a székesfőváros részére az illető vállalkozás köteles beszedni, még pedig: a) a belépésre jogosító jegyre ragasztott városi adóbélyeg ellenében, vagy b) a belépésre jogosító és a főváros által adópecséttel ellátott jegy ellenében, vagy c) városi adójegy ellenében, vagy d) városi adóbélyeg, illetve adójegy nélkül. Az a) alatti módon kötelesek beszedni a vigalmi adót általában azok a vállalkozások, melyek bármiféle adóköteles jegyet adnak ki.* A b) alatti módon kötelesek a vigalmi adót beszedni azok a vállalkozások, melyeknek adóköteles jegyeit a tanács az adónak készpénzben történt előzetes lefizetése folytán adópecséttel látja el. Az adóbeszedés, illetve lerovásnak ezt a módját kötelesek igénybe venni a külföldi vállalkozások, melyek díjat csak jegy ellenében szedhetnek s amelyek a rendőri engedélyt kérő beadványaik kapcsán azt is igazolni tartoznak, hogy a vigalmi adót adóköteles jegyeik után készpénzben már lerótták. A c) alatti módon kötelesek leróni a vigalmi adót azok a vállalkozások, melyek a szórakozást és játékot díjfizetéshez kötik ugyan, de a díj ellenében jegyet nem adnak ki, valamint a 2. §. 3. pontja alá eső vállalatok. A vállalkozások a kártya- és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékból eredő bevételekről pontos feljegyzéseket kötelesek vezetni. A d) alatti módon csakis a kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapszabályok alapján működő egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék után szedi a vigalmi adót. Ezek