Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

12. 1922. augusztus 23. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1339 - 1340 - 1341 - 1342 - 1343 - 1344 - 1345

488 1922. augusztuj^-^kö^yj^ !1339. Dr. Sipőcz Jenő h. főpolgármester a mai napra egybehívott rendkívüli közgyűlést délután 4 óra 40 perckor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Joanovich Pál, Heltai Béla, Oremusz Ödön, Pakányi Ferenc, Perczel Béla és Rácz Sándor törvényhatósági bizottsági tagokat, a tanács részéről pedig Fock Ede tanácsnokot. !1340. Elnök jelenti, hogy a mai rendkívüli közgyűlést dr. Biódy Ernő törvényhatósági bizottsági tag és társainak, továbbá Ilovszky János törvényhatósági bizottsági tag és társainak hozzá benyújtott írásbeli kérelmére az ügyrend 1. §-a alapján hívta össze és hogy a mai rendkívüli közgyűlés tárgyai az új adójavaslatoknak és a székesfőváros lakossága liszttel való ellátásának ügye. Tudomásul szolgál. !1341. Elnök jelenti, hogy az adójavaslatok ügyében dr. Bródy Ernő bizottsági tag, a liszttel való ellátás ügyében pedig Ilovszky János bizottsági tag indítványt is óhajtanak előterjeszteni. Tudomásul szolgál. !1342. Elnök jelenti, hogy dr. Baracs Marcell, dr. Lázár Ferenc és dr. Szőke Gyula bizottsági tagok a mai ülésből való távolmaradásukat kimentették. Tudomásul szolgál. !1343. Elnök jelenti a közgyűlésnek, hogy Ő királyi Fensége József főherceg úr folyó hó 9-én töltötte be ötvenedik életévét. Megemlékezik arról, hogy minden magyar hódolatteljes tisztelete és őszinte szeretete övezi ebből az alkalomból a polgári és katonai erényekben kiváló fenséges urat és hogy előtte az évforduló napján a székesfőváros közönségének szerencsekivánatait személyesen tolmácsolta. A közgyűlés az elnök bejelentését általános helyesléssel tudomásul veszi. !1344. Elnök azután így folytatja: Mélységes megilletődéssel jelentem, hogy dr. Sallay Árpád tanácsnok folyó hó 8-án elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte a székesfővárost, amelynek kiváló, szeretetreméltó és melegszívű főtisztviselője volt. Dr. Sallay Árpád 1896. július óta szolgálta a székesfővárost és ennek az időnek a legtekintélyesebb részét, több mint 18 esztendőt a városépítési ügyosztályban töltötte el. Itteni működésének a székesfőváros világvárosias jellegűvé való alakulásában jelentős lésze volt. Tanácsnoksága alatt rövid ideig az elnöki ügyosztályt, majd a tanügyi ügyosztályt vezette addig, míg 1921. év elején a vízvezetéki és világítási ügyosztály élére került. Itt fejtett ki haláláig nagyfontosságú működést és igen nagy része van abban, hogy a székesfővárosnak legnagyobb és legfontosabb közüzemei, a vízművek, gázmüvek és elektromosmüvek a háborút és forradalmat követő legsúlyosabb időkben és nehéz viszonyok közt valósággal a lehetőségen felül jól és zavartalanul működtek. Hosszú ideig betegeskedett és betegségének súlyossá fordulása után valamennyien tudtuk, hogy elháríthatatlan már a katasztrófa, mégis mélységesen megdöbbentett mindnyájunkat az a hír, hogy Sallay Árpád nemes szive megszűnt . dobogni. Mindenki felé szeretetet sugárzó meleg szíve, nemes lelke és tiszta gondolkozása minden időkben maradandó emléket állított magának közöttünk. A tanács határozatához képest a megboldogult tanácsnokot a székesfőváros halottjának tekintettük, részére díszsírhelyet adományoztunk, temetéséről gondoskodtunk, ravatalára a tanács és külön a törvényhatósági bizottság nevében koszorút helyeztünk. Amikor kérem, hogy a tanácsnak ezeket az intézkedéseit tudomásul venni méltóztassék, egyben javasolom, hogy a közgyűlés az elhunyt tanácsnok emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében örökítse meg és özvegyéhez intézzen részvétiratot. A közgyűlés, az elnök bejelentését mély megilletődéssel tudomásul veszi és előterjesztéséhez egyhangúlag hozzájárul. !1345. Elnök bejelenti, hogy következik a napirend első pontja: indítvány az új adójavaslatok ügyében s felkéri dr. Bródy Ernő bizottsági tagot indítványának előterjesztésére. Dr. Bródy Ernő törvényhatósági bizottsági tag a nemzetgyűlés tárgyalása alatt levő adókat részletesen bírálva úgy véli, hogy azok a főváros polgárságára súlyos terheket rónak, amiért is szükségét látja annak, hogy ezen üggyel a törvényhatósági bizottság is behatóan foglalkozzék. Mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy ma minden polgárnak hazafias kötelessége az adófizetés és ezáltal is a konszolidáció munkájában való részvétel. Kifejti, hogy mindenkinek kötelessége a gazdasági rend biztosításában való közreműködés,' hogy mennél több munkával, mennél nagyobb értékek állíttassanak elő, mert ez az ádózóképesség forrása. Végül a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: Az adóreformnál következő óhajainkat kérjük figyelembe venni: 1. A kereskedelem, ipar, szabadfoglalkozások tervezett tételeinek leszállítását