Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922
12. 1922. augusztus 23. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1339 - 1340 - 1341 - 1342 - 1343 - 1344 - 1345
1922. au gusztus 23-iki közgyűlés. 1345. szám. 489 2. Az általános kereseti adó kulcsának fixirozását és ezen belül progresszivitást. 3. Az összes adóteherről a jövedelmi és vagyonadójavaslat közzététele előtt végleges számszerű kép nem lévén alkotható, a jelenleg tárgyalás alatt levő javaslatok, illetve törvények végrehajtásának a jövedelem- és vagyonadó törvények életbelépéséig való elhalasztását. 4. A jövedelemadó reformjánál meg kell valósítani a modern szociális adózás minden követelményét, a viszonyoknak megfelelő létminimumot, az emelkedő jövedelemhez simuló progresszivitást, a családi állapot, a gyermekszám figyelembevételét. 5. A létminimum legalább 200.000 koronában állapítandó meg. 6. A jövedelem- és a keresetiadó egy alkalommal együttesen állapítandó meg. 7. Az összeíró bizottság részletesen indokolt véleményét még az elsőfokú adófizetés előtt közöljék az adózóval, ki ez ellen bizonyítékokkal felszerelt észrevételeket tehet, melyeknek figyelembevételével történjék az adófizetés. 8. A közkereseti és betéti társaságokat vonják ki a társulati adó alól és éppen olyan elbánásban részesítsék, mint az egyéni cégeket. A közgyűlés az indítvány sürgősségét kimondván, azt nyomban tárgyalás alá veszi. Dr. Wolff Károly bizottsági tag az indítványhoz szólva kijelenti, hogy ugyanazon a szakszerű alapon, ugyanazzal a tárgyilagossággal kívánja ezt a kérdést tárgyalni, mint ahogyan ezzel az előtte szóló indítványozó foglalkozott. Felszólalásában rámutat a mai rendkívüli súlyos gazdasági helyzetre és az ennek következményeként jelentkező súlyos adókra; amiért is a maga részéről oly határozati javaslatot óhajt előterjeszteni, amely ismerve a fenforgó körülményeket, alkalmas arra, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottságának határozata egyhangú állásfoglalás mellett kellő súllyal hangozzék el. Kiemeli, hogy az adózási kérdésben a falu és a város között fenálló félreértést szeretné eloszlatni, kijelentvén, hogy nézete szerint az adóterhek nagyobb része a városi lakosságot sújtja. Pontonként foglalkozik a tárgyalás alatt levő indítvánnyal s azt szakszerű bírálat tárgyává teszi, majd a következő határozati javaslatot terjeszti be és ajánlja elfogadásra: 1. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi adózási rendszerünkben a városi lakosság az adók túlnyomó terhét viselte, az adóreformmal kapcsolatban intézkedjék a nemzetgyűlés a városi és falusi lakosság egyenlőmérvű adózásának biztosítása tárgyában. 2. Az Összes adóteherről alkotandó számszerű kép érdekében a jövedelem- és vagyonadó 1923-ra ne vettessék ki mindaddig, míg erre vonatkozó újabb törvényhozási intézkedés meg nem történik. 3. A jövedelemadó reformjánál meg kell valósítani a modern szociális adózás minden követelményét, a viszonyoknak megfelelő létminimumot, az emelkedő jövedelemhez simuló progresszivitást, a családi állapot és a gyermekszám figyelembevételét. 4. A létminimum felemelésének kérdését, különös tekintettel a gazdasági viszonyok időközi alakulására, tegye a nemzetgyűlés a jövedelemadó szabályozása kapcsán újabb megfontolás tárgyává. 5. Mondja ki a közgyűlés, hogy kívánatosnak tartja a közkereseti társaságoknak a társulati adó helyett az általános kereseti adó alá leendő utalását. Amennyiben ez a kérelem nem teljesíttetnék, úgy figyelemmel a közkereseti társaság jövedelmének fokozottabb megadóztatására, a közkereseti társaság tagjainak jövedelme csak 50%-ig képezze a jövedelmi adó alapját. 6. A közszolgálati alkalmazottak terhére kivetendő általános kereseti adó ne legyen súlyosabb a IV. osztályú kereseti adónál, ha pedig súlyosabb, úgy terhelje a munkaadót: Felszólalását azzal fejezi be, hogy mindnyájunknak meg kell hozni hazánkért az áldozatot és kéri a közgyűlést, hogy ezen súlyos és nehéz időkben hasson át mindenkit az a tudat, hogy Magyarország konszolidációjának, megnyugvásának és felépítésének érdekében valamennyien fokozottabb terhet vagyunk kötelesek a közjó javára viselni. Az elnök a közgyűlést 5 percre felfüggeszti. Szünet után az elnök az ülést újból megnyitván, bejelenti, hogy több szónok a tárevhoz feljegyezve nincs és így dr. Bródy Ernő bizottsági tagot a zárszó joga illeti. 6} J Dr Bródy Ernő bizottsági tag kijelenti, hogy a maga részéről is honorálja dr Woíf Károly bizottsági tagnak azt a megállapítását, hogy szakszerűen kezelte a kérdést. Megállapítja, hogy dr. Wolff Károly bizottsági tag a legnagyobb szakszerűséggel és pártatlansággal foglalkozott az üggyel, aminek következtében indítványát teljes egészében visszavonja és csatlakozik a dr. Wolff Károly bizottsági tag indítványához, hogy a közgyűlés ezzel is dokumentálja, hogy Budapest polgársága, kereskedő- és iparosérdekeltsége egyöntetűen, egyhangúlag síkra száll a maga ioeaiért és érdekeiért. ...... Ezután az elnök dr. Wolff Károly bizottsági tag indítványát szavazás alá bocsájtja, amit a közgyűlés egész terjedelmében egyhangúlag elfogad. 123
