Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1922

10.1 1922. junius 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 985 - Szabályrendelet a községi vigalmi adóról

1922. június 28-iki közgyűlés. 985. szám. 343 az említett helyiségekbe bármikor bebocsájtani, felhívásra a belépődíjaknak vagy egyéb adó alá eső kötelező díjaknak bevételeire vonatkozó könyveit, feljegyzéseit, a belépő- és adójegykészletét bármikor és azonnal rendelkezésükre bocsátani köteles. A vállalkozások, valamint az egyesületek (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) kötelesek az 5. §. d) pontja szerint beszedendő adó lerovásának ellenőrzése céljából a főváros tanácsa által kívánt módon könyvei, számadásai, iratai megtekintését bármikor megengedni s evégből a főváros kiküldött közegeit helyiségeibe bármikor beengedni és a vizsgálat megtartását lehetővé tenni. A városi közegek kötelesek a netalán észlelt vagy tudomásukra jutott visszaélésekről, mulasztásokról azonnal tényleírást felvenni s azt a tanácshoz beterjeszteni. 9. §• Jogorvoslat. Az adó ellen felmerült vitás kérdésekben 1. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottságdönt, az utóbbinak véghatározata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatás bírósághoz intézendő panasznak van helye. 10. §. Büntetés. E szabályrendeletbe ütköző minden cselekrrfényt.vagy mulasztást — amennyiben az nem bűntett vagy vétség — a szegényalap javára fizetendő 100 K-tól 1000 K-ig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni; amennyiben pedig a cselekmény, vagy mulasztása székesfővárost adóbevételében megrövidíti, a megrövidítés veszélyének teszi ki, a bírságon felül a vállalkozást a tényleg megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 2—10-szeres összegének, minimálisan 200 K-nak, mint további pénzbírságnak megfizetésére is kötelezni kell. Ha a megrövidített, vagy megrövidítés veszélyének kitett összeg pontosan meg nem határozható, úgy az összes helyjegyek értékét kell alapul venni. A pénzbírság tekintetében I. fokon a tanács, II. fokon a közigazgatási bizottság határoz, a II. fokú-véghatározat ellen az 1901. évi XX. t.-c.-bén megállapított felebbvitelnek van helye a m. kir. belügyminiszterhez. Jogorvoslattal közérdekből a tiszti főügyész is élhet. A kirótt pénzbírságot és a bármi okból be nem fizetett adót közigazgatási végrehajtás útján kell behajtani. A be nem szedett, illetve a be nem szolgáltatott, vagy egyébként a vállalkozó és egyesület által fizetendő adó és bírsága a vállalat tulajdonosát és bérlőjét, illetve az egyesület vezetőségét személyes tartozásként egyetemlegesen terheli. Átmeneti intézkedés. Az ezen szabályrendelet életbeléptekor már forgalomban levő adóköteles bérlet (szezon) jegyeket első használatbavételük előtt köteles a vállalkozás a szabályrendelet hatálybaléptével esedékessé váló adónak megfelelően városi adóbélyeggel ellátni. Ezt az adót a bérletjegynek azon értéke után kell számítani, amelyet az a szabályrendelet életbeléptekor még képvisel. 12. §. * . Ez a szabályrendelet a kormányhatósági jóváhagyást követő hó elsejével lép életbe; végrehajtásával a tanács bízatik meg. Egyben elhatározza a közgyűlés, hogy a szabályrendelet 4. §-ának 5. pontjában az állami és az állam által kezelt színházak belépőjegyeire megállapított adótétel visszamenőleg 1922. évi február hó 1-től lép életbe. Az ügy felett elrendelt névszerinti szavazásnál a javaslat mellett voltak, vagyis „igen

u-ne\ szavaztak: Mettelka Frigyes Mihalkovics Szilárd Minké Béla dr. Mohr Henrik Nagy Ferenc Osvald István dr. Pakányi Ferenc Pakots József Pászthy János Petrovácz Gyula Pfeiffer. István Alpár Ignác Baracs Marcell dr. Baranski Gyula dr. Bednárz Róbert dr. Bedő Mór dr. Bieber Jenő Brezovsky Emil dr. Csilléry András dr. Dirner Gusztávné Dörfler Lajos Éber Antal dr. Faludy István Fejérpataky László dr. Hann Arnold Heltai Béla Joanovich Pál dr. Kossal ka János dr. Kovács Andor Liptay Lajos dr. Marinovich Imre dr. Maródy József Mayer Ernő dr.