Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

5.4 1921. március 23. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros városi ingatlan vagyon- átruházási illetékéről.

1921. március 23-iki közgyűlés. 347. szám. 137 Az érvényesítésnek bármelyik módja a még be nem következett elévülést félbeszakítja, illetve az elévülés időtartamát további öt évvel meghosszabbítja. Hasonlóképen félbeszakítja az elévülést a fizetési halasztás és részletfizetési engedély kérése, a halasztás, részletfizetés engedélyezése és részfizetés teljesítése* 7- §• Az illetékfizetésére kötelezettek. % , . — A városi ingatlan vagyonátruházási illeték fizetésére az köteles, aki az 1920. évi XXXIV. t -c. rendelkezései szerint az állami ingatlan vagyonátruházási illeték fizetésére is köteles. Ez a szabály áll úgy a közvetlen fizetési kötelezettségre, mint a kezességre. (Törvény 21. és 22. §§.; A városi ingatlan vagyonátruházási illeték az átruházott ingatlant törvényes zálogjoggal terheli ép úgy, mint az állami vagyonátruházási illeték és az ingatlanból való kielégítésre vonatkozólag az 1920. évi XXXIV. t.-c. 23. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Minden kiszabott és a 11. §-ban megállapított határidőn belül be nem fizetett városi illetéket a központi számvevőség köteles telekkönyvi bekebelezés útján biztosítani. Köteles a központi számvevőség arról is gondoskodni, hogy amennyiben a fizetési meghagyást a fizetésre kötelezett félnek előbb kézbesíteni nem lehet, az illeték a törvényes zálogjogra nézve megállapított két éven belül telekkönyvi bekebelezés útján biztosíttassék. Az illeték befizetése után a központi számvevőség a bekebelezett zálogjog kitörlése iránt hivatalból haladék nélkül intézkedik. Ha a 2000 koronát meghaladó illetéknek legalább V» részét befizették, a bekebelezett zálogjog megfelelő részének törlését az illető fél kérheti. 8. §. Az illeték kiszabási alapja és ennek értékelése. A városi ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabási alapjára és ennek értékelésére nézve az 1920. évi XXXIV. t.-c. rendelkezései mérvadók. Ezeket a rendelkezéseket a székesfőváros önállóan alkalmazhatja azzal az eltéréssel, hogy a hatósági szakértői becslést külön nem kérheti, de ha az állami ingatlan vagyonátruházási illetéket hatósági szakértői becslés útján megállapított, avagy az azt megelőzőleg megkísérelt megegyezés alkalmából felajánlott és elfogadott érték alapulvétele mellett szabták ki, a városi ingatlan vagyonátruházási illetéket is ezeknek az értékeknek alapulvétele mellett kell megállapítani. Az a körülmény, hogy az állami illeték kiszabásánál az értékalapot bármely okból helytelenül állapították meg, nem fosztja meg a székesfővárost attól a jogától, hogy a városi ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabása céljából az értékalapot az 1920. évi XXXIV. t.-c. rendelkezései alapján helyes összegben állapíthassa meg és illetékét ez alapon vethesse ki. 9. §• Az illeték kulcsa. A városi ingatlan vagyonátruházási illeték a 8. §-ban meghatározott módon kiszámított teljés értéknek 15 %-a. Az illetéket 200-al maradvány nélkül osztható számra kikerekített érték után kell kiszabni. A kikerekítésre az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. §. Az illeték kiszabása. A városi ingatlan vagyonátruházási illetéket a központi számvevőség szabja ki. A kiszabásról minden fizetésre kötelezett félnek fizetési meghagyást kell kiadni. A kézbesítésre az 1920. évi XXXIV. t.-c. 47. §. irányadó azzal az eltéréssel, hogy az ügygondnokot a székesfőváros tanácsa nevezi ki. 11. §• Fizetési határidő. A kiszabott illetéket a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell lefizetni. Kivételnek van helye: 1. ha a fél a fizetési meghagyás ellen birtokon belül felebbezett, 35