Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

5.4 1921. március 23. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros városi ingatlan vagyon- átruházási illetékéről.

1921. március 23-iki közgyűlés. 347. szám. 2. ha a fizetési kötelezettség a 3. §. második bekezdése szerint csak egy későbbi időpontban áll be. Az előző bekezdés 2. pontjában említett esetben a központi számvevőség az esedékesség beálltának ellenőrzése céljából az illetéket nyilvántartani köteles, az illeték fizetésére kötelezett pedig tartozik azt a körülményt, amelynek bekövetkezésekor az illeték esedékessé válik, a bekövetkezéstől számított 30 nap alatt bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén 200 K-ig terjedhető bírság kiszabásának van helye. 12. §. Késedelmi kamat. A fizetési határidő elmulasztása esetén az 1920. évi XXXIV. t.-c. 50. §-ában foglalt szabályok szerint 5%, illetve a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések értelmében a közszolgáltatások után járó késedelmi kamatot kell fizetni. Helyteten kiszabás esetében a késedelmi kamatok megtérítésére nézve az 1920. évi XXXIV. t.-c. 51. §-ában foglalt szabályok az irányadók. 13. §. Az Illeték behajtása. Az esedékessé vált illetéktartozások biztosítására és behajtására az 1909. évi XI. t.-c. VI. fejezetének és az 1912. évi LIII. t.-c. 31—34. §-ainak rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy azokat az illetékeket, amelyeket a fizetésre kötelezettek a fizetési meghagyás kézbesítésétőf vagy a 3. §. második bekezdésében megjelölt időponttól 30 nap alatt meg nem fizettek,' az ettől a naptól számított további 15 nap múlva az írásbeli intés mellőzésével, végrehajtás útján kell behajtani. Amennyiben a városi ingatlan vagyonátruházási illetéket a fizetésre kötelezett fél ingó vagyonából behajtani nem lehetne, a végrehajtást a mindenkor fennálló törvényekben (1881. LX. t.-c. 135—213. §§. 1908. XLI. t.-c. és 1912; LIII. t.-c.) szabályozott módon magára az ingatlanra, illetve ennek haszonélvezetére kell vezetni. Ezt a végrehajtást a közigazgatási bizottság rendeli el. 14. §. Fizetési kedvezmények. A városi ingatlan vagyonátruházási illeték befizetésére a székesfőváros tanácsa indokolt esetekben fizetési halasztást avagy részletfizetési engedélyt adhat. . 15- §• Az illeték törlése és visszatérítése. A jogerősen megállapított illeték utólagos törlésének s ha befizettetett, visszatérítésének is helye van mindazokban az esetekben, amelyekben az 1920. évi XXXIV. t.-c. 67. §-a értelmében a kiszabás alapjául szolgáló vagyonátruházás után járó állami illeték törlésének vagy visszatérítésének van helye. E részben az 1920. évi XXXIV. t.-c. 67. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Egyéb esetekben a jogerősen megállapított illeték törlésének vagy visszatérítésének helye nincs. Az előző bekezdések alapján támasztett igények felett elsőfokon a székesfőváros tanácsa határoz. A jogorvoslatokra nézve a 18. §. rendelkezései az irányadók. 16. §. Kártérítési kötelezettség. Vétkes mulasztás folytán történt elévülés vagy behajthatatlanság esetében a székesfővárosnak kárát az tartozik megtéríteni, aki azt a kiszabás, előírás, nyilvántartás, biztosítás, végrehajtás, illetve ezek ellenőrzésének elmulasztása által okozta. A kártérítési kötelezettség alkalmazására az 1920. évi XXXIV. t.-c. 62. §• alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a marasztaló határozatot elsöfokon a tanács és másodfokon a közigazgatási bizottság hozza meg. 17. §. Vitás jogkérdések Mindazokban az esetekben midőn a városi ingatlan vagyonátruházási illetékek kivetése körül fölmerült vitás jogkérdések elbírálására jelen szabályrendelet rendelkezést nem tartalmaz, a vagyonátruházási illetékekről szóló 1920. évi XXXIV. t.-c.-nek erre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.