Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1921

5.4 1921. március 23. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros városi ingatlan vagyon- átruházási illetékéről.

136 1921. március 23-iki közgyűlés. 347. szám. 3. §• Az illetékkötelezettség keletkezése. Az illetékköteles vagyon bejelentése, A székesfővárosnak az ebben a szabályrendeletben megszabott városi ingatlan vagyonátruházási illeték követeléséhez való joga azon a napon nyilik meg, amely napon az illeték alá eső vagyonátruházás telekkönyvi bejegyzése megtörtént, illetve telekkönyvön kívüli vagyonátruházás esetében az 1920. évi XXXIV. t.-c. 13—17. §-aiban meghatározott időben. Azokban az esetekben, amelyekben az 1920. évi XXXIV. t.-c. rendelkezései szerint az átruházás után járó állami vagyonátruházási illeték befizetését bizonyos későbbi időpontig függőben lehet tartani (a törvény 16., 79. és 90. §-ai), a városi ingatlan vagyonátruházási illeték is a fél kifejezett kérelmére ugyanaddig az időpontig nyilvántartásba veendő. Az ingatlant szerző fél csak azt a városi ingatlan vagyonátruházási illeték alá tartozó vagyonátruházást, illetve jogügyletet köteles — még pedig az 1920. évi XXXIV. t.-c. 39. és 40. §-aiban megállapított határidő alatt — 'a székesfőváros tanácsánál bejelenteni, amelyre vonatkozóan tulajdonjogát, illetve ezen illeték alá eső egyéb jogát a telekkönyvi hatósággal nem kebeleztette be, vagy nem jegyeztette elő, illetőleg be nem jegyeztette. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetében a rendes illetéken felül az "illeték egy negyed részét kell kiszabni akkor, ha a bejelentés a határidő elteltétől számított 30 napon belül, az illeték felét akkor, ha a bejelentés ezen a 30 napon túl, de 90 napon belül megtörtént. Az illeték kétszeres összegét kell kiszabni akkor, ha a fél bejelentési kötelezettségének a határidő elteltétől számított 90 napon túl tett vagy egyáltalán nem tett eleget. 4- §• A kiszabás elévülése. A városi ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabásához való jog öt év alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a telekkönyvi hatóságnak az átruházás , bejegyzéséről szóló határozata a székesfővároshoz érkezett, illetve telekkönyvön kívüli vagyonátruházás esetében az 1920. évi XXXIV. t.-c. 18. §-ában megállapított időben. Az elévülés szempontjából • közömbös, hogy a fél egyetemlegesség vagy kezesség címén köleles-e az illetéket fizetni. Az elévülés csak az érdekelt fél kérelmére vétetik figyelembe és csak a rendes jogorvoslatok útján érvényesíthető. Az önként befizetett illeték visszafizetése elévülés címén nem követelhető. 5. §. Pótilleték kiszabása. A székesfőváros tanácsa a központi számvevőség által (10. §.) eszközölt minden kiszabást hivatalból felülvizsgál. Ha az illetékkiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával, vagy más úton megállapíttatik, hogy a városi ingatlan vagyonátruházási illetékefhibásan számították, vagy a jelen szabályrendelet helytelen alkalmazása következtében a város kárt szenvedett, a kiszabás — esetleg a fél terhére is — helyesbítendő. A helyesbítésnek azonban az előző szakaszban meghatározott elévülési időn belül is csak az első kiszabásról szóló fizetési meghagyásnak s ha ez ellen a fél jogorvoslattal élt, á közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határozatának kézbesítésétől számított két éven belül van helye. A 4. §-ban megállapított elévülési határidő letelte, valamint a közigazgatási biróság határozatának (18. §. 1.) meghozatala után pótilleték kiszabásának nincs helye. " . •' Ha a fél az elsőfokú kiszabás ellen jogorvoslattal élt és ennek elbírálása közben a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága megállapítja, hogy az illetéket a jelen szabályrendelet szerint járó összegnél kisebb összegben állapították meg, a bizottságnak joga van az illetéket a fél terhére is helyesbíteni. A 4. §-ban megszabott határidő eltelte után azonban a helyesbítés ilyen módjának nincs helye. 6. §. A behajtás elévülése. A kiszabott városi ingatlan vagyonátruházási illeték elévül a fizetési meghagyás kézbesitésétői, birtokon belül való felebbezés esetén pedig a kiszabás jogerőre emelkedésétől, a nyilvántartott (11. §.) illetékeknél pedig az esedékesség bekövetkeztétől számított öt év alatt, hacsak intés, zálogolás, árverés kitűzése, vagy elekkönyvit bekebelezés által az elévülés félbe nem szakittatott.