Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920

4. 1920. szeptember 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 362

1920. szeptember 1-ei rendkívüli közgyűlés. 362. szám. ' 181 1920. szeptember 1-ei rendkívüli közgyűlés. 362. szám. ' 181 akarom átadni Budapest székesfővárosát, amelyben áz ma van. Budapest ma erkölcsi és anyagi romokban hever, pénzügyi egyensúlya megbontva, közművei megzilálva, a munkafegyelem meglazulva. Én tisztelt Közgyűlés, nem ebben az állapotban akarom majd utódomnak átadni, hanem én egy új, nagy, újrafelépített és minél hamarabb felépített Budapestet akarok majd méltóbb kezekbe letenni. Tisztelt Közgyűlés! Amiért én a megállapítást kérem, az az, amit a római jog, az én kedvenc stúdiumom beneficium inventarii-nak nevez. Én meg akarom állapítani a vagyonállogot azért, hogy se én, se a tisztelt közgyűlés az előző terhekért feleletre vonhatók ne legyünk. És még egyét kell megállapítanom. Budapestnek talpraállítása nemcsak helyi, hanem országos érdek is. Valamely ország fővárosa mindig tipikus reprezentatív képviselője az illető országnak, anyagi erejét és szellemi értékét az ország fővárosa után itélik meg. Budapestre nézve ez nemcsak elméletileg áll, hanem tényleg a szó valóságában, Budapest központja az egész ország vizi és szárazföldi hálózatának, kereskedelmének és egész hiteléletének. Ama finom szálak folytán, amelyek kiterjednek az egész országra, hogy ha ebben a gócpontban valami hiba van, az érezteti hatását, még pedig káros hatását az egész országra is. Ennélfogva Budapest konszolidálása országos érdek is és abban a munkában, hogy Budapestet 'talpraállítsuk, nemcsak a fővárosnak, hanem az állami kormányzatnak is részt kell vennie. Azért nagyon fontos, hogy a főváros törvényhatósága és az állami kormányzat között a legszebb harmónia, a legnagyobb egyetértés legyen. A főváros törvényhatóságának alá kell magát - rendelnie a nagy egyetemes államérdekeknek, de viszont az állami kormányzatnak is ügyelnie kell arra, hogy a főváros törvényhatóságának autonómiáját megvédje, azt szilárdítsa s abból semmit el ne vegyen. Mert minden vágás, amely az önkormányzat ősi ágán ejtetik, magának a nemzet törzsének életképességét támadja meg. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Az első feladat a súlyosan megzavart háztartás egyensúlyának helyreállítása. Ez a megzavarás nemcsak a háborúra vezethető vissza, mert altatás volna azt hinni, hogy csak '• a háború és a forradalmak okozták a főváros háztartásának megbillenését. Régebbi időre vezetendő vissza ez s abban rejlik, hogy a rendes bevételek már igen régóta nem fedezték a kiadásokat és a hiányt kölcsönből kellett pótolni. Ennek pedig az volt az oka, hogy az adók meglevő pótlékolási rendszere, valamint a későbbi behozott fogyasztási adók kontingentálása merev határok közé szorította a főváros bevételeit és így nem volt abban a helyzetben, hogy egy bizonyos elaszticitással fejleszthesse a közjövedelmeit. Ezen kell segíteni egy űj adótörvénnyel s kérni kell a kormányt, hogy e tekintetben a főváros kívánságait vegye figyelembe. Nagyfontosságú teendő e téren, hogy a jövedelmi adó, valamint a hadinyereségadó progresszív pótlékolása megengedtessék. Ezt nemcsak pénzügyi szempontból tartom fontosnak, hanem szociális szempontból is, mert épen a hadi jövedelmek idézték elő azt a rettenetes nagy vagyoni eltolódást, amely a közép és alsóbb osztályok százezreit szinte nyomorúságos sorsra juttatta, míg egy kis kiválasztott rész nagy jövedelmeket élvez és oktalan fényűzést fejthet ki.