Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1920
4. 1920. szeptember 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 362
^ í I p 182 1920. szeptember 1-ei rendkívüli közgyűlés. 362. szám. Ezen kell segíteni és ebből egy gazdag forrását kell fakasztani a főváros jövedelmeinek. A fogyasztási adók ugyan elméletileg nem helyes adónem, azonban a jelen körülmények között nem nélkülözhetők. Itt arra kell törekednünk, hogy a káros kontingentálási rendszer megszüntettessék és hogy ez a könnyen kezelhető adónem is dúsan ontsa a maga forrását a főváros pénztára javára. Ami a közellátást és közélelmezést illeti, e tekintetben a kormány a legnagyobb jóindulattal van a főváros iránt és minden remény meg vanarra, hogy a főváros e télen és azután sem fog e téren szükséget szenvedni. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ami a programmomnak egyéb részeit illeti, azokat már volt alkalmam a múltkor, megnyitó beszédemben részletesen ismertetni. Méltóztassanak megengedni, hogy itt erre csak hivatkozhassam és azokat a feladatokat mint polgármester is magaménak valljam, amelyeket, főleg azoknak szociális és kulturális részének megvalósítását szent kötelességemnek fogom tartani. Még csak azt akarom kiemelni, hogy beruházási programúira a pénzügyi viszonyok folytán nem igen lesz kilátás, de ha valami vállalkozás mégis adódni fog, e tekintetben az a törekvésem, hogy a keresztény és nemzeti alapon szervezkedett iparcs és kereskedő szövetség, amelyben a hadbanvérzettek és a hadirokkantak is képviselve vannak, a törvényes keretek között fokozott figyelemben részesíttessék. Nagy figyelemmel és gonddal leszek a fővárosnak a közalkalmazotti és köztisztviselői kara iránt, amely iránt végtelen tisztelettel és elismeréssel viseltetem és amelynek bajait és nehéz küzdelmeit, mint vérükből való vér, a legmelegebben átérzem. Arra fogok törekedni, hogy ellátásuk e nehéz körülmények között javíttassék, viszont ezért cserébe fokozott és élénk munkakedvet és munkafegyelmet kívánok tőlük. Azon fogok őrködni, hogy a destrukció szelleme netán lopva be~ ne férkőzhessek soraik közé és ha ez mégis kisérteni találna, szembetalálja magát a keresztény és nemzeti gondolat lángpallosú angyalával. Engem bosszú nem vezet, én senkit üldözni nem akarok, én Zarathustra tanítását vallom: „Csak támogasd mindig és minden körülmények között a jót és a rosszat megsemmisíted vele." Tisztelt Közgyűlés! Én érzem, hogy óriásiak azok a feladatok, amelyek előttünk állanak és óriási az a munka, amelyet magunkra vettünk. Budapest konszolidálása számos körülménytől függ. Függ külső és belső politikai körülményektől, — hogy úgy mondjam — függ egész Európa konszolidációjától is. De ha függ ettől és attól, és ha támogatást kérünk innen is, onnan is, a mű oroszlánrésze mégis csak bennünket illet. „Nemes, de terhes önlábunkon állni!" és ha kezünk ökölbe is szorul a rajtunk elkövetett méltatlanságok miatt, ezeket az öklöket végre mégis ki kell nyitni és kezünkbe kell vennünk a munkaszerszámot és dolgoznunk kell, hogy a mi programmunk és szent célunk megvalósuljon. Tisztelt Közgyűlés! Én ebben a munkában számítok a mélyen tisztelt Közgyűlés nagybecsű támogatására és céltudatos irányítására, és számítok azon tisztelt barátaimnak támogatására is, akiket a közgyűlés bölcsesége majd az én munkatársaimul oldalam mellé fog állítani. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Néha, mikor látom ennek a széjjelszaggatott országnak és rombadőlt fővárosnak szomorú állapotát, amidőn látom a lelketlen párttusákat, a féktélen szenvedélyek fellobbanását, akkor néha megszáll a kétség, megszáll az aggodalom és ez fantasztikus arányokban rajzolja