Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 1

8 1919. február 26-iki alakuló ülés. "is sinyli. Igazsága van. De a múlt rendszerben, amely politikai hitványságával az egész országot átitatta, az a sziv sem vált külön. Együttműködött az egész organizmussal és mondhatjuk, az osztályuralomnak, a kiváltságosak helyzetének a főváros közgyűlési terme is egyik erős védbástyája volt. Csak a legújabb időben észlelhettünk bizonyos szociális reformokat, ' amelyek inkább elcsittitására szolgáltak a hangulatnak, mintsem szerves munka lett volna, amely kiterjed a tömeg minden rétegére, azok minden életigényére, nemcsak a jogaikra, hanem gazdasági érdekeire is. Igaz, hogy ebben a fővárosban egy millió ember él s mégis alig néhányan voltak azok, akik pártszervezetet tudtak csinálni a maguk klikkszervezetével és rendszerével. És erre rámutatott nemcsak a szocialista sajtó, de a polgári sajtó is ostorozta azt és kijelentette, hogy a főváros tulajdonképpen albérlete egy pár hatalmas, fővárosi bél lőnek, akik a főváros ügyeit a maguk bizalmas intim körében szokták elintézni és sohasem azt nézték, hogy a közérdeknek mennyiben tesznek szolgálatot, hanem kölcsönös megalkuvás eredményeként kielégítették a maguk klikkrendszerének érdekeit és ezáltal milliókat tartottak függésben, milliókat tartottak rabszolgaságban, éppen ezen fővárosi klikkrendszereknek az érdekeiért. Tisztelt Néptanács! Engedjék meg, hogy én ezt mint polgárember mondjam el, mert akkor, amikor igazságot szolgáltatunk az eszméknek, akkor, barátaim, közelebb jutunk egymáshoz és az őszinte megértés szüli azt a kölcsönös bizalmat, amelyre nekünk itt az együttes munkánál szükségünk van. A mi programmunkban elvi ellentétek lehetnek és azt hiszem, mindegyik megáll a maga világnézeti alapján. De azért, tisztelt Barátaim, a programmunk különbözősége nem zárja ki, hogy a legszükségesebb, égető szociális reformok képezzék ennek a Néptanácsnak és Budapest jövő közgyűlésének elsőrangú feladatát, hogy azokról történjék gondoskodás, akikről évtizedeken keresztül nem gondoskodtak, hogy érezze meg az a nép is, hogy forradalom átalakulása, amely politikai viszonyainkat felforgatta és az új viszonyok rendjét kiépítette, kiterjed reájuk és a főváros minden egyes képviselőjét áthatja és a népjólét gondozása ezentúl ennek a fővárosi közgyűlésnek elsőrangú feladata lesz. Ezért szeretném kiküszöbölni innen a politikának minden árnyalatát. Szeretném kiküszöbölni azokat a kisebb ellentéteket, amelyek talán közöttünk pártnézetekben fennforognak, hogy egyesíthessük teljes erőnket s mi polgárelemek is készséggel szolgáljunk a népszabadság tömegének, annak a tömegnek, amelynek erejére támaszkodva csináltuk meg a népköztársaságot, megteremtve annak jólétét, boldogulását és gazdasági megerősítését is. Tisztelt Néptanács! Kétségtelen, egészséges vérkeringése ennek a közgyűlésnek, ennek a néptanácsnak csak akkor lesz, ha a népképviseleti rendszer elvének alapján minden választó polgár hozzájárulhat egy törvényes választás útján, hogy a pártok arányszáma szerint nyerjen itt képviseletet az egész főváros érdekeltsége. Azért ezt a mai alakulásunkat én is csak átmeneti szervnek tekintem, egy oly hézagpótló intézménynek, amely a pillanatnyi ügyek szükséges elintézésére vállalkozott, de amelynek tulajdonképpen előre jelzett célja, hogy előkészítse az utat annak a nép bizalmából idekerült közgyűlésnek és képviselőtestületnek, amely nern miniszteri kinevezésre, nem egyes pártok belső megegyezésére, hanem a népakarat megnyilvánulására magára a tömeg szavára támaszkodik. Addig azonban, tisztelt Néptanács, kötelességünk kiküszöbölni a tanácskozásból mindent, ami éles személyi vagy pártpolitikai ellentéteket szülhetne