Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 1

6 1919. február 26-iki alakuló ülés. 1. szám. Kérem Önöket, mélyen tisztelt Néptanács: hassa át szivüket a hazáért való borongó aggodalom; kérem Önöket, támogassanak abban a törekvésünkben, hogy Budapestet naggyá tegyük, lakosságának boldogulását előmozdítsuk. Ezzel a kérelemmel, ezzel a kívánsággal szivemből üdvözlöm a mélyen tisztelt Néptanácsot." Az elnöki megnyitó beszéd elhangzása után: Buchinger Manó néptanácstag a következő beszédet intézi a néptanácshoz: „Abból az alkalomból, hogy első ízben ül össze ebben a teremben a fővárosi Néptanács testülete, az a fórum tehát, amely hivatott a régi városi közgyűlésnek a helyettesítésére és azoknak a funkcióknak átvételére, amelyeket ez a régi közgyűlés gyakorolt: legyen szabad a Néptanács munkás küldöttei, szocialista küldöttei nevében a miniszteri leirathoz egy egészen rövid kijelentést tennem. Mi a miniszteri leiratban hivatalos kormányintézkedésbe foglalt megpecsételését látjuk annak a ténynek, hogy a régi városi közgyűlést a forradalom népharagja elsöpörte a helyéről, mert alkalmatlannak találta azoknak .a feladatoknak a teljesítésére, amelyekre hivatott volt. Ha valaki arról a régi közgyűlésről rövid jellemzést akar majd adni, lehetetlen mást mondania, mint azt, hogy annak a közgyűlésnek az uralma és funkcionálása alatt Budapesten a gazdagok csak gazdagabbak, a főváros szegényei pedig még szegényebbek lettek. Ez a jellemzés az, amely szerény véleményünk szerint az egyetlen helytálló arra a testületre, amelynek a működését ez a belügyminiszteri intézkedés megszüntette. Ilyen szempontból a magunk részéről a belügyminiszteri rendelkezést örömmel fogadjuk. Másrészt azonban ezzel az intézkedéssel szemben nekünk szociáldemokratáknak az az elvi követelésünk, az a felfogásunk, hogy a Néptanácsnak ez a mai formája nem kielégítő, hanem követeljük, hogy minél rövidebb időn belül, mihelyest erre a viszonyok alkalmassá válnak, mihelyest erre az első lehetőség nyílik, Budapest egész lakossága, Budapest egész népe válasszon magának törvényhatósági közgyűlést azon választási elvek alapján, amelyeket a forradalmi népkormány első néptőrvénye megállapít, vagyis az általános, egyenlő, titkos választói jog alapján. Nekünk az a követelésünk, hogy Budapest városi ügyeit így, ilyen formában Budapest népének összessége, Budapest egész lakossága irányítsa és iHtézze. Követeljük ezt abból az egyszerű okból, hogy mint demokratáknak, mint a demokratikus elvek harcosainak és követőinek más álláspontunk nem is lehet; követeljük másrészt azért, mert úgy ' gondoljuk, hogy egy ilyen óriási közületnek, mint amilyen Budapest komrnunitása, vezetésére és irányítására ez a testület nem egészen kielégítő, hanem ennek a közületnek az irányítására csakis egy, az általános választó jog alapján, a lakosság egészének befolyása alapján megválasztott testület lehet képes és lehet hivatott. Vonatkozik ez, tisztelt Uraim, nemcsak magára a közgyűlésre, nemcsak ennek működésére, hanem vonatkozik természetesen a városi tanácsnak az összeállítására és összetételére nézve is, mert nekünk az a véleményünk, hogy a tanács ezen demokratikus elvek alapján keletkezzék és ezen elvek alapján működjék, úgy hogy minden egyes ember, minden egyes tisztviselő, elsősorban természetesen a legfőbb tisztviselők olyan jogalapot találjanak az ő itteni működésükre, amely jogalap az ő számukra csak a nép egésze által teremthető meg. Ezt az elvi és politikai követelést képviseljük mi szociáldemokraták. Azon leszünk, hogy minél gyor-