Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 2 - 3

1919. február 26-iki alakuló ülés. 3. szám. IV. FEJEZET. A szavazás módjáról. 12. §.' A tárgyalás befejeztekor az elnök a kérdést szavazásra bocsájtja. A kérdés megállapításához a tagoknak jogában áll egyszer hozzászólni. 13. §. A szavazás előtt a kérdést mindig akként kell föltenni, hogy a szavazás-„igen"-nel vagy. „nem"-el történhessék. 14. §. A kérdések sorrendjében a napirendet követelő indítványnak a tárgy fölött elsőbbsége van. Továbbá a tárgyalás mellőzését vagy annak elhalasztását célzó indítvány megelőzi a tárgyalást kívánót és a halasztási indítvány közül a határozatlan időre szólónak elsőbbsége van a halasztó fölött. 15. §. A tárgy érdemében a föntartott indítványok és módosítások közül az elnök szavazás alá először azt bocsátja, mely által minél több mellékindítv.iny és módosítás elesik, valamint pénzügyekben is mindig a legnagyobb összeget bocsátja először szavazás alá. 16. §. A kérdés megállapítása útin az elnök a megvitatott tárgyra nézve azt a kérdést intézi a néptanácshoz, hogy az előterjesztett tanácsi javaslat, vagy a szólók többsége szerint kívánja-e a határozatot kimondani ? Ha a tanácsi javaslat elfogadását a néptanácsnak csak egy tagja is ellenzi, nemkülönben havaiamely tárgy vélemény kíséretében, közelebbi vitatkozás nélkül kerül eldöntés alá, a javaslat fölött szavazni kell. Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha ezt legalább 6 tanácstag kívánja. A névszerinti szavazás azonban az 1872. évi XXXVI. t.-c. 60. §-ában említett tárgyak fölött való intézkedés eseteiben elengedhetlen. (Ügyrend 4. §.) 17. §• Ha a néptanács nem kíván névszerint való szavazást, az elnök a szavazást fölállás vagy ülvemaradás által kísérli meg, amidőn pedig az ellenpróba megtétele után is kétely merül föl a többségre nézve, a szavazókat két részre osztja és mindenik csoportot külön számíttatja meg. 18. §. Akár fölállás és ülvemaradás, akár pedig két részre való oszlás által történik a szavazás, a napirenden evő tárgynál vagyoni vagy személyi érdekeltségben lévő tagok a teremből kivonulnak. A szavazásnak a 16., 17. és 18. §-ok szerint megállapított rendje meg nem változtatható és a szavazatok egyenlő száma esetében az elnök is szavaz és a kérdést ennek szavazata dönti el