Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 2 - 3

1919. február 26-iki alakuló ülés. 3. szám. 15 19. §. Titkos szavazásnak van helye: a) a tisztviselők választásánál, szolgálatban való visszatartásánál vagy valamely állásnak meghívás útján való betöltésénél, továbbá egyházi java­dalmasok, a közigazgatási bizottság, központi, igazoló, bíráló és kijelölő választmány és az állandó szak­bizottságok, végül a főváros tanácsába kiküldendő hat tag választásánál; b) fegyelmi vizsgálat elrendelése kérdésében. 20. §. A tisztviselőket a törvényes jelölés alapján a néptanács viszonylagos szótöbbséggel és titkos szava­zattal választja. Minden egyéb választás, kijelölés mellőzésével, önállóan s viszonylagos szótöbbséggel történik. Ha a néptanács többsége akár az elnökség, akár pedig a tanácstagok által, valamely ideiglenes küldöttség vagy bizottság tagjaiul ajánlott egyes nevekbe beleegyezik, a választás fölkiáltás által is történhetik. 21. §. Mindenütt, ahol a szavazatok a megválasztandók között egyenlően oszolnak meg, a sorshúzás dönt. 22. §. A titkos szavazás szavazólapokkal történik, amelyeket az elnökség bocsát a néptanács tagjainak rendelkezésére. A szavazólapoknak minden ismertető jel nélkül, fehér szinüeknek kell lenniök és azokat oly­kép kell előállítani, hogy azok, amennyiben a választás tisztviselőkre vagy kijelölés alá kerülő más állásokra történik, a kijelölő választmány jelölésének eredmé­nyét föltüntessék; kijelölést nem igénylő tisztviselői állásoknál a minősített pályázók közül a kebelbélieket rangsorozat szerint, az idegeneket pedig betűrendben kell fölsorolni; lehet azonban szavazni más- fehér szinü írott, vagy más nyomatott lappal is. A szavazólapon a neveken kívül foglalt minden megjegyzés, kívánság stb. érvénytelen. A szavazólapot a szavazó tanácstag a néptanács által előre megalakított és az elnökkel együtt három tagú szavazatszedő küldöttség elnökének össze­hajtva adja át, ki megtapintás által meggyőzödvén arról, hogy xsak egy szavazólapot kapott, azt a nélkül, hogy a rajta levő nevet, vagy névsort meg­tekintené, az urnába teszi. A szavazókat a szavazat­• szedő küldöttség jegyzője és 1 küldöttségi tag a szavazásra való jelentkezés sorrendje szerint jegyzékbe veszi. Ezt a névjegyzéket a szavazásról fölveendő és az elnök és jegyző által aláírandó jegyző­könyvhöz hozzá kell fűzni és a ffizőzsinor végét a szavazatszedő küldöttség elnöke és jegyzője lepecsé­teli. A szavazás bezárása után az urnában levő szavazatlapokat az elnök kiveszi és a szavazatszedő küldöttség tagjai jelenlétében összeszámlálja az egyes jelöltekre esett szavazatokat, amelyeket a küldöttség jegyzőjén kívül még egy tag jegyez. A szavazatok összeadása után a benyújtott szavazólapokat a kül­döttség elnöke, jegyzője és egy küldöttségi tag jelen­létében az elnök pecsétjével és a szavazásról felvett jegyzőkönyvvel, valamint az ehhez fűzött névjegy­zékkel együtt a néptanács elnökének átadja, a ki a választás eredményének kihirdetése után, úgy a szavazólapokat mint a jegyzőkönyvet és névsort a választás jogerőre emelkedéséig való megőrzés végett

Next

/
Thumbnails
Contents