Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1919

1. 1919. február 26. rendes, alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 2 - 3

r"Tméuá 1919. február 26-iki alakuló ülés. 3. szám. 13 7- §• Önálló indítványokat mindenkor írásban, az ülést megelőzően kell beadni és közszemlére kitenni. Az önálló indítványokról is külön iktató lajstromot kell vezetni és az indítványra a beadás idejét és a lajstrom iktató számát reá kell vezetni. 8. §. Önálló indítványok fölött a néptanács mindenekelőtt abban a kérdésben határoz, hogy . egyáltalán tárgyalás alá vegye-e vagy sem ? Minden indítványt, kivéve, ha a néptanács annak sürgőssége miatt a nyomban való tárgyalást elhatározza, előzetes tárgyalás végett a tanácshoz kell utasítani; azt az indítványt pedig, a mely esetleg pénzbeli kiadással jár, előleges tárgyalás végett a tanácsnak mindig ki kell adni. A tárgyalást az ügy előterjesztésével, s a menynyiben szükségesnek tartja, bővebb megokolásával az előadó nyitja meg, ezután a kisebbségi vélemény, majd pedig az önálló indítvány szószólója következik. A vitát az indítványozók és ellenindítványozók végszava zárja be. Ennek az esetnek a kivételével bármely tárgy érdeméhez rendszerint mindenki csak egyszer szólhat. 9. §. A tagok a jelentkezés sora szerint szólanak. A szólni kívánókat az elnök által e végre megbízott jegyző jegyzi föl, aki a följegyzetteket sorrend szerint akként hívja föl, úgy, hogy a tárgyalás alatt lívő indítvány mellett és ellen jelentkezők fölváltva jussanak szóhoz. Beszédet olvasni nem szabad. 10. §. Bármikor szót kérhetnek: 1. akik napirendet indítványoznak, 2. akik netán történt személyes megtámadásra válaszolnak, 3. akik az ügyrendre hivatkoznak, végül 4. akik indítványukat visszavonni kívánják. Ha azonban ily visszavont indítványt valaki magáévá tesz, a tárgyalás tovább folyik. Közbeszólásra, de csak ténybeli fölvilágosítás végett, az illető tisztviselő, tanácstagok és az indítványozó az elnök engedelmével jogosultak. 11. §• Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére a néptanács az elnök előterjesztésére az ülés kezdetén a néptanács négy belügyminiszterileg kiküldött tagjából és a fővárosi tanács egy tagjából álló hitelesítő bizottságot küld ki, akik az ülós tárgyalásánál végig jelen lenni kötelesek és kik közül az elnökön kívül legalább 2 tag a jegyzőkönyv hűségéről meggyőzödvén, azt az elnökkel és jegyzővel együtt aláírja. Ha e bizottság a jegyzőkönyv helyességére nézve meg nem egyeznék, a jegyzökönyvet a legközelebbi ülésen föl kell olvasni és a hitelesítés itt történik. Ha a néptanács valamely határozatának közvetetlen, vagy mindjárt az ülés tartama alatt való hitelesítését látná szükségesnek, ezt bármikor elrendelheti. 4