Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

7. 1918. április 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 446

188 1918. április 30-iki közgyűlés. 445—446. szám. !446. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 44.097/1918—

XV. számú előterjesztése: a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet alapszabályainak értelmezése és módosítása ügyében. tainakerre a célra szánt részéből gyűjtendő biztosítéki alapból és a főváros fentemlített garanciája folytán esedékessé váló összegből, az eszközölt számítások szerint, minden valószínűség szerint fedezhető lesz. A kölcsönügyletek lebonyolítására való szervül a közgyűlés a „Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet"-et ajánlja. Minthogy a közgyűlés a kért kormányhatósági intézkedés mielőbb való elhatározását reméli, a jelen, határozat II. pontjában leírt akciót, amely a garanciális összeg kicsiny volta miatt a visszaérkezések idején hamar kimerülne, akkor kívánja újból megkezdetni, mikor az a remélt kormányhatósági intézkedésbe belekapcsolódhatik. Ha pedig az akció szüksége a kormány végleges elhatározása előtt beállana, a közgyűlés hajlandó az akciót azonnal újból megkezdetni, ha a kölcsönzési feltételeket a kormány az állami akcióba való belekapcsolód hatás szempontjából megfelelőeknek elfogadja 'és ez alapon való eljárásra a fővárost a maga szavatosságának is kilátásba helyezésével képessé teszi. V. A közgyűlés végül Holzer Sándor' törvényhatósági bizottsági tag azon indítványát, melyben annak megfontolását kéri, hogy amennyiben egyes ipartestületek a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetnél háborúból visszatérő iparosokat kölcsönnel támogató alapokat létesítenek, jogukban álljon az alap kétszeres összege erejéig hiteligénylőket kijelölni, a kérdésnek a „Budapesti Kisipari HitelszövetkezetMel való megtárgyalása végett kiadja a tanácsnak. A közgyűlés hozzájárul a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezetnek a közgazdasági bizottság és a tanács által is pártolt következő elhatározásaihoz: I. a) hogy a szövetkezet igazgatósága az üzletszabályzat szerint eddig kiadható kölcsönösszegek legmagasabb határát felemelhesse, természetesen a szükségletet meg nem haladó mértékben, tehát ott, ahol az üzem, vagy üzlet nagysága az intézet üzletkörét meg nem haladja, azzal a korlátozással azonban, hogy csak teljes fedezet mellett legyenek ily magasabb hitelösszegek engedélyezhetők (mint pld. jelzálog, értékpapír, kereseti összeg ellenében) és hogy a felemelt kölcsönösszegek legmagasabb határa az egyéni kölcsönkérésnél, valamint a szövetkezet tagjaiból alakult alkalmi munkavállaló csoportok egyes tagjainál a 30.000 koronát meg nem haladhatja. b) miután az alapszabályok 45. §-ának a mérleg összeállítására vonatkozó része szerint a tartalékalap javára számolandó el a főváros által készpénzben nyújtott kölcsön után a mindenkori bankkamatláb szerint számított kamat és minthogy kétség merült fel, vájjon a betéti, vagy kölcsönkamatról van-e szó, a közgyűlés tudomásul veszi a szövetkezet igazgatóságának azt a gyakorlatát, hogy a fővárosi nagy pénzintézetek betéti kamatlába szerint számított kamat fordítandó a tartalékalap javára. II. Az alapszabályok módosítását illetőleg a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezeti alapszabályok 19., 45., 29., 25. és 28.|§§-ai, valamint a 7., 30. és 34. §§-nak megfelelő részei a most érvényben levő szöveggel szemben a következő új szövegezésben állapíttassanak meg: a) A 19. §. új szövege: „A szövetkezet elfogadhat tagjaitól takarékbetéteket és folyószámlabetéteket, feles pénzeit más