Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

7. 1918. április 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 446

1918. április 30-iki közgyűlés. 446. szám. 189 pénzintézetnél elhelyezheti; hitelt nem tagoktól is vehet igénybe. A szövetkezet kölcsönt adhat rendes tagjainak ingatlanokra zálogjog bekebelezése elleneben, előleget adhat értékpapírokra, leszámítolhatja rendes tagjainak áruszállításból, vagy munkateljesítményből eredő váltóköveteléseit, valamint azoknak saját elfogadványait. Előleget nyújthat továbbá rendes tagjainak számlaköveteléseire és gépeire. Rendes tagjainak biztosíték mellett óvadék céljaira a tulajdonjog fenntartásával értékpapírokat kölcsönözhet; a szükséges óvadék-összeget, a fővárosnál szállítást vagy megrendelést nyert iparos várható követelésének engedményezése ellenében letétbe helyezheti. A szövetkezet elfogadhat rendes tagjaitól megbízásokat váltók és követelések behajtására, valamint bank- és árúügyleteknek a megbízó számlájára leendő lebonyolítására; közvetítheti tagjai biztosítási ügyleteit; elfogadhat továbbá az alapító fővárostól, az államtól, fővárosi és állami hivataloktól és intézményektől, úgyszintén ipari és kereskedelmi testületektől és társulatoktól, kisiparosok és kiskereskedők támogatására irányuló bank-, árú- és hitelügyletek lebonyolítására vonatkozó megbízást, valamint váltók és követelések behajtására vonatkozó megbízást; ily megbízóknak a szükséghez képest hitelt is nyújthat." b) A 7. §. 3. bekezdésének második mondata a következőkép fog hangzani: „Az alapító tagok, kivéve a 19. §-ban felsorolt eseteket, kölcsönt nem vehetnek a szövetkezettől igénybe." c) A 45. §. új szövege: „A tiszta nyereség 10°/o-a a tartalékalapot illeti, azután az alapító- és rendes tagok 5%-ot meg nem haladó osztaléka nyer kiegyenlítést. Ha a rendes tag üzletrészeit részletekben törleszti, úgy csak az üzletrészeinek letörlesztett része arányában részesülhet az esetleges osztalékban. A fel nem vett osztalékok 3 év alatt a tartalékalap javára elévülnek. Felében a veszteségi s a biztosítéki alapot, felében pedig a tartalékalapot illetik: 1. A főváros által jegyzett üzletrészek után járó osztalék. 2. A főváros által értékpapírokban nyújtott kölcsön után járó szelvénykamatok és a készpénzben nyújtott kölcsön után a fővárosi elsőrangú pénzintézetek rendszerinti betéti bankkamatlába szerint számított kamat. 3. Az esetleges kamatmentes államkölcsön után, amennyiben az a szövetkezet általános céljaira s nemTtülön meghatározott célra és feltételekkel adatik, a mindenkori betéti bankkamatláb alapján számított kamat, illetőleg a betéti bankkamatlábnál alacsonyabb kamatozású államkölcsön kamat és a betéti bankkamítláb közötti különbözet. A tartalékalapot növelik továbbá: a) Az osztalék kifizetése után fenmaradó nyereség. b) A fővárostól nyerhető esetleges egyéb kedvezmények, pl. intézeti helyiség stb. egyenértéke." d) A 29. § új szövege: „A közgyűlésen minden egyes üzletrész után egy-egy szavazat jár. A tagok szavazó lapjaikat a szövetkezetnél legalább két nappal a közgyűlés előtt kiválthatják és a közgyűlésen csak ezen szavazólapokkal élhetnek és pedig személyesen, vagy meghatalmazott útján szavazati jogukkal. Meghatalmazott csakis szövetkezeti tag lehet. A meghatalmazás legalább 24 órával a közgyűlés előtt az igazgatóság48 n