Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1918

4. 1918. március 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 336 - 337

1918. március 13-iki közgyűlés. 337. szám. 129 „ 1. A Svábhegyen még a tél folyamán is időközönként teljesen szünetelt a vízvezetéki vízszolgáltatás. Ennélfogva a nyárra is lényeges vízellátási zavarok várhatók. Kérdem ennélfogva a polgármester urat, milyen intézkedések történnek már most idejekorán, hogy a nyári vízvezetéki zavarok esetére a Svábhegyen lakó közönség vízszükségjete biztosíttassék ? 2 . Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a Svábhegyen több köz- és magánterületen levő kút, amely vízvezetéki zavarok alkalmával a vízszükséglet részben való kielégítésének céljára felhasználható volna, minthogy már régen nincsen használatban, 1—2 kivételével teljesen elromlott? 3. Hajlandó-e a polgármester úr intézkedni, hogy ezeket a kutakat sürgősen rendbehozzák és használhatóvá tegyék? 4. Hajlandó-e a polgármester úr intézkedni, hogy sürgősen új kutakat fúrjanak és szereljenek fel ? 5. Hajlandó-e a polgármester úr a kormánynál intézkedni, hogy a háborús rendkívüli felhatalmazási törvény alapján rendeletileg biztosíttassék a magánterületen levő kutaknak a környékbeli szomszédok részéről való használhatása?" • Dr. Buzáth János tanácsnok az interpellációra nyomban válaszolván, előadja, miszerint kénytelen hivatalosan megállapítani, hogy a vízvezeték üzeme a háború egész tartama alatt zavartalan, oly értelemben, hogy maga az üzem állandó és folytonos. A vízmüvek tehát abban a mértékben, amelyben terveztettek, teljesen megfeleltek, hogy

v ennek dacára a vízkiszolgáltatásban mégis voltak zavarok, annak az az oka, hogy az igények a háború alatt majdnem 50 százalékkal fokozódtak a hadi vállalatok és a vasút megnövekedett háborús forgalma révén, amelyek a vízszolgáltatást a legnagyobb mértékben igénybevették, úgy, hogy a vasút zavartalan ellátása érdekében kénytelenek voltak a lakosság fogyasztását megszorítani. A másik lényeges körülmény az, hogy a vízművek fejlesztését a háború alatt abban az irányban, amelyben tervezve volt, nem lehetett végrehajtani. Végül a harmadik körülmény az, hogy a berendezési tárgyak, az anyag- és munkahiány folytán állandóan és oly jelentékeny mértékben romlottak, hogy lehetetlen volt az üzemet másképpen fenntartani, minthogy éjjelre a lakóházakat ki kellett zárni a vízszolgáltatásból. Ha a vízcsapok a házakban jók volnának, akkor ennek az intézkedésnek semmi értelme sem vojna, mert ez • nem a hasznos vízfogyasztás ellen irányul. Tény azonban, hogy éjjel maximális termelés mellett sem tudtak 2000 m

;i víznél többet a tartókban összegyűjteni. Amint termeltük, úgy el is folyt a víz éjjel és pedig nem a közcsőhálózaton, hanem a házi berendezési tárgyakon. Éjjel a nyomás nagyobb lévén, mint nappal, a haszontalan elfolyás is nagyobb mint nappal. A Svábhegyen speciális a helyzet, amennyiben mindezekhez a körülményekhez még hozzájárul a Svábhegy jelentékeny fejlődése és az, hogy egy termöcsőből látják el vízzel. A másik cső létesítését 1913-ban tervezték, 1914-ben kellett volna bekapcsolni, de a szükséges anyagok roppant tömege és beszerezhetetlensége miatt nem készülhetett el. Ennek dacára a vízművek igazgatósága és a tanács is minden lehetőt elkövettek, hogy a nyári szezonban a vízellátás ha nem is teljesen zavartalan, de legalább a lehetőséghez képest kielégítő legyen. Eddig már több intézkedést tettek a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében s a jövő közgyűlésen fogják a konkrét javaslatokat előterjeszteni. Azt már előre