Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

1. 1917. január 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 125 - 126

••Ji 44 1917. január 24-iki közgyűlés. 124—126. szám. !125. Tárgyaltatott a tanács 123.298/1916—

VI. számú előterjesztése: dr. Rezső Mórné és társának, átírási- és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !126. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 6756/1917—1. számú előterjesztése: a közigazgatási alkalmazottak további státusrendezése és újabb szervezések ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. A székesfőváros tanácsa az 1916. évi június hó 1. napján kelt 46.969/1916—

VI. számú elsőfokú véghatározatával elutasította Linhardt Vilmost azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 6493. számú telekkönyvi betétében 6435. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3103/916. kiszabási szám alatt kivetett 861 K 40 f átírási- és engedelmi-díjat a főváros szállítsa le. Ezt az elsőfokú véghatározatot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az érdekeltnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán fölülbírálta és ennek eredményéhez képest a neheztelt elsőfokú véghatározatot tnegokolásánál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsa az 1916. évi november hó 20. napján kelt 102.149/1916—

VI. számú elsőfokú véghatározatával elutasította dr. Rezső Mórné és dr. Balog Albinné felszólamlókat azzal a kérelmükkel, hogy a székesfőváros pesti részének 3272. számú telekkönyvi betétében 3239. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhükre 3482/1916. kiszabási szám alatt kivetett 1849 K átírási és 3 K 20 f engedelmi díjat a főváros szállítsa le. Ezt az elsőfokú véghatározatot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az érdekelteknek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán fölülbírálta és ennek eredményéhez képest a neheztelt elsőfokú véghatározatot megokolásánál fogva annál is inkább helybenhagyja, mert az átírási-díjat nem a tiszta, hanem a nyers házbér jövedelem alapulvételével számított törvényszerű legkisebb érték után kell számítani és mert ebből az értékből a díj kivetésénél az ingatlant terhelő tartozások nem vonhatók le és így az átírási-díj fellebbezők részéről újabban felhozott körülmények figy

e

" lembevétele mellett sem szállítható le. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. 1. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a fővárosi közigazgatási alkalmazottak további státusrendezése és szervezések ügyében az 1916. évi július hó 12-én 935. kgy. szám alatt hozott határozatát a m. kir. belügyminiszter az 1916. évi december hó 28-án kelt 188.892—

III. a. számú leiratával teljesen jóváhagyta abban a részében, amelyben a székesfőváros közönsége a tisztviselői állások számának az