Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

8. 1917. június 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 774 - 775

350 1917. jüniusl3-iki közgyű

lés. 773—775. szám. !774. Tárgyaltatott a tanács 44.663/1917—

VI. számú előterjesztése: Baracs Henrik és nejének, átírásiés engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !775. Tárgyaltatott a tanács 44.664/1917—

VI. számú előterjesztése: Bohner Ferencnének, átírási- és erigedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. A közgyűlés a kisajátítási alap 1916. évi III. kiadási fejezete (Ingatlanok átalakítása és nagyobb helyreállítása) alatt az előirányzott 3000 K hitelösszegen felül 636 K 11 f, továbbá a kiadási V. fejezet (Állami és községi adó) alatt előirányzott 107.673 K-án és a póthitelként már engedélyezett 11.125 K 35 filléren felül 1097 K 65 f, tehát a két fejezeten még fölmerült 1733 K 76 f többletet a pénzügyi bizottságnak a tanács részéről pártolóan előterjesztett javaslatához képest, a kisajátítási alapnál, az említett költségvetési fejezeteken történő elszámolás mellett, az alap 1916. évi bevételi IV. fejezete (Pénzkészletek gyümölcsöztetése) alatt elért 80.120 K többletből még rendelkezésre álló 40.674 K terhére póthitelképen engedélyezi és ezt a határozatát jóváhagyás végett, a m. kir. belügyminiszterhez fölterjeszti. A székesfőváros tanácsa az 1917. évi április hó 12. napján kelt 33.694/1917—

VI. számú elsőfokú véghatározatával elutasította Baracs Henrik és neje fölszólamlókat azzal a kérelmükkel, hogy a székesfőváros pesti részének 1687. számú telekkönyvi betétében 1657—1658. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhükre 3794/1916. kiszabási szám alatt kivetett 706 K átírási- és 3 K 20 f engedelmi díjat a főváros szállítsa le. Ezt az elsőfokú véghatározatot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az érdekelteknek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán fölülbírálta és ennek eredményéhez képest a neheztelt elsőfokú véghatározatot megokolásánál fogva, meg azért is helybenhagyja, mert a fölebbezők részéről újabban fölhozott azon körülmény, hogy a kincstári átruházási illeték kivetése még nem jogerős, az 1%-os átírási-díj kivetésének függőben tartására; — mint azt a m. kir. közigazgatási bíróság már számos esetben kimondotta, — okul nem szolgálhat. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi 26. t.-c. 34. §-a alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. , A székesfőváros tanácsa az 1917. évi április hó íl. napján kelt 33.695/1917—

VI. számú elsőfokú véghatározatával elutasította Bohner Ferencné fölszólamlót azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 16.098. számú telekkönyvi betétében 1543—1547/242. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3745/1916. kiszabási szám alatt kivetett 2131 K 80 f átírási és 3 K 20 f engedelmidíjat a főváros szállítsa le. Ezt az elsőfokú véghatározatot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése az érdekeltnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán fölülbírálta és ennek eredményéhez képest a neheztelt elsőfokú véghatározatot megokolásánál fogva, meg azért is helybenhagyja, mert fölebbező részéről újabban fölhozott azon körülmény, hogy a kincstári átruházási illeték kivetése még nem jogerős,