Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

3. 1917. március 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243

1917. március 14-iki közgyűlés. 243. szám. 101 térítés nélkül, azonnal a székesfőváros tulajdonába mennek át, a bérlő által beszerzett ingó fölszerelési tárgyak azonban a bérlet megszűnte után is az ő tulajdonai maradnak. Tartozik a bérlő a bérleményt és annak összes fölszereléseit és berendezéseit a bérlet tartama alatt a saját költségén állandóan, szakszerűen gondozni és kifogástalan jókarban tartani, a bérlet megszűntével pedig a bérleményt ugyancsak jókarban, hiány nélkül, kifogástalan állapotban a főváros birtokába visszabocsátani. Evégből kötelessége tehát a bérlőnek minden szükséges javítást és tatarozást a saját költségén azonnal és a legjobban foganatosítani, a fölszerelési és berendezési tárgyakban elhasználás folytán vagy más okból beállott hiányokat rögtön a saját költségén újakkal pótolni és ezenkívül is minden mutatkozó hibát azonnal helyreállítani, úgy hogy a bérlemény és minden beépített fölszerelése mindig kifogástalan jó rendes, csinos és tiszta állapotban legyen. Az épületek külső részeinek állandó jókarban és kifogástalan csinos és tiszta állapotban való fenntartása szintén a bérlő kötelessége, amit ugyancsak a saját költségén tartozik teljesíteni. A székesfővárost tehát a bérlemény fenntartásából kifolyóan semmiféle költség nem terhelheti. 3. Köteles a bérbevevő a bérlemény területén levő épületet a székesfővárosnak — úgyis mint bérbeadónak — előzetesen bemutatandó és a főváros tanácsa által netán kívánt változtatások és módosítások mellett megállapítandó és jóváhagyandó tervek szerint 1919. év végéig legalább * 22.000, azaz Huszonkettőezer korona tényleges befektetéssel, a saját költségén kibővíteni és az előirányzott 22.000 koronának a tényleges befektetését az építkezés befejezésétől számított 15 nap alatt az eredeti számlákkal és okiratokkal a fővároshoz benyújtandó kérvény kapcsán igazolni. Ha a bérlő a fenti építkezési kötelezettségének a megállapított határidőre — habár csak részben is — pontosan meg nem felelne, tartozik a fővárosnak naponkint 50, azaz ötven koronát kötbér címén mindaddig fizetni, amíg az építkezést a főváros által kívánt módon teljesen be nem fejezi. A főváros azonban várni nem tartozik, hanem a bérleti viszonyt az alábbi 8. pont szerint az ott megállapított jogkövetkezményekkel megszüntetheti. A tejivócsarnok épületének kibővítésével kapcsolatosan létesítendő beruházások azonnal a székesfőváros tulajdoni birtokába mennek át és a bérlő az általa eszközölt befektetésekért visszatérítést vagy megtérítést semmiféle címen nem követelhet még akkor sem, ha a főváros a bérleti viszonyt az alábbi 8. pont alapján esetleg meg is szüntetné. 4. A bérlemény tárgyát képező tejivócsarnok és a körülötte fekvő terület után a bérlő évi 6000 K, azaz Hatezer koronát tartozik bér címén megfizetni. Mindaddig azonban, mig a tej és tejkészítmények kiszolgáltatásának korlátozására vonatkozóan a m. kir. minisztériumnak 4207/1916. számú, illetve az Országos Közélelmezési Hivatalnak 1916. évi december hó 8-án 4720. szám alatt kelt rendelete a jelenlegi terjedelmében érvényben van, a bérlő az évi 6000 K bérnek csupán a felét, vagyis évi 3000, azaz Háromezer koronát tartozik bér címén megfizetni. Amennyiben ez a korlátozás időközben enyhittetnék, úgy a fizetendő magasabb bérösszeget a székesfőváros tanácsa jogosítva lesz a korlátozás enyhítésének életbeléptetési napjától kezdődő hatalylyal egyoldalúan megállapítani, a korlátozás esetleges újabb szigorítása esetén azonban a bérlőnek 26 f >