Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1917

3. 1917. március 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243

közgyűlés. 243. szám. újabb bérmérséklésre vagy bérelengedésre igénye nem lehet. A bérlő a mindenkori évi bérösszeget négy egyenlő, előleges részletben, tehát minden év január, április, július és október 1-én köteles a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A bérösszegen felül a bérlő sajátjából köteles még viselni a bérlet tartama alatt a bérlemény után járó mindenkori összes állami és községi adókat, beleértve a házbérkrajcárokat is, továbbá az illetékegyenértéket, a csatornázási és burkolási járulékokat, a vízdíjakat, a vízmérő használatáért fizetendő díjat, a kéményseprési díjat és minden egyéb közterhet, amely egyébként a tulajdonost terhelné, hasonlóképen a sajátjából köteles viselni mindazokat az egyéb kiadásokat is, amelyek az ingatlan birtokával járnak úgy, hogy a székesfővárosra a bérleti idő tartama alatt semmiféle kiadás ne háruljon. A most felsorolt közterheket és az ingatlan birtokával járó egyéb kiadásokat, mint a bérösszeg járulékait, esedékességük idején a bérlő mindenkor pontosan leróni, illetve megfizetni és ennek megtörténtét minden egyes bérleti év végén igazolni tartozik. 5. Az összes építményeket azoknak teljes értékük erejéig a bérleti viszony egész tartama alatt tűzkár ellen a főváros biztosítja, a bérlő pedig köteles a tűzkárbíztosítás egész költségét a fővárosnak megfelelő évi részletekben, az eziránti fölhívástól számított nyolc nap alatt mindenkor megtéríteni, tűzkár esetén a biztosító társaság által fizetendő kártérítési összeget a főváros veszi föl, amelyet azután a tűzkár folytán szükséglendö és a bérlő által végrehajtandó építkezés előrehaladásához képest fog a bérlőnek kiutalványozni, amennyiben azonban a biztosító társaság által fizetett kártérítési összegből az épületek helyreállíthatók, illetve újból fölépíthetők nem lennének, a bérlő a fölmerülő többletköltséget a sajátjából köteles viselni. 6. A bérlemény tárgyát képező területet a bérlő a fővárosi kertészeti igazgató utasításai szerint és felügyelete mellett a saját költségén parkoztatni köteles. A bérlemény területén és a szomszédos parkterületeken szükségessé váló és a főváros által végrehajtandó átalakítási munkálatok költségeit a bérlő a fővárosnak megtéríteni köteles anélkül, hogy a főváros által fölszámított költségeket bármily szempontból is kifogásolhatná. Tartozik a bérlő a bérlemény területén levő fák épségének megóvása és fejlődésüknek biztosítása céljából a fák körül a fővárosi kertészeti igazgató utasításai szerint a saját költségén faveremrácsokat alkalmazni, általában pedig a bérlet egész tartama alatt a fővárosi kertészeti igazgató mindennemű utasításait, amelyeket a növényzet megóvása és fejlődésének biztosítása érdekében ad ki, mindenkor azonnal és saját költségén teljesíteni. A fákat kivágni, vagy azokat megcsonkítani a bérlőnek semmi körülmények között sem szabad. A jelen határozat alapján bérbeadott egész terület körül a bérlő a jelenleg meglevő kerítéssel azonos kerítést köteles a saját költségén fölállítani. A kerítés, valamint a fák körül alkalmazandó faveremrácsok azonnal, minden megtérítés nélkül, teljesen ingyen a főváros tulajdonába mennek át. 7. A bérlő a bérbeadott területet és az azon levő épületeket sem egészben, sem részben albérletbe nem adhatja, sem pedig bérleti jogát másra át nem ruházhatja. A bérleti jognak telekkönyvi biztosítását a bérlő nem kívánhatja.