Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

9. 1916. július 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 915 - 916 - 917

1

916. július 12-iki közgyűlés. 917. szám. 859 ív. Fejezet A segélyező eljárásról. 47. §. A kerületi elöljáróságok tartoznak illetőségre való tekintet nélkül, minden közsegitésért, vagy népjóléti gondozásért náluk, a kerületi népjóléti irodában jelentkező és munkávnl el nem látható egyén kérelmét jegyzőkönyvbe venni, egyéni, családi viszonyairól őt kihallgatni, a bemondott adatok valódiságát kinyomozni és a kinyomozott adatokat egy törzskönyvbe (nyilvántartóba) összefoglalni. A törzskönyvbe' felvett, nem budapesti illetőségűek illetőségének megállapítása iránt, hacsak a 4. §-ban foglalt kivételes kedvezményt a hatóság az illetőre ki nem terjesztette, a tárgyalásokat azonnal meg kell indítani. 48. §. A nyilvántartóba való előzetes felvétel után a kerületi elüljáróság a kérelmet megvizsgálás és az illető egyén gondozásba vétele végett, amint azt a szolgálati utasítás előírja, a körzeti beosztás szerint illetékes körzeti elnök útján, esetleg közvetlenül, a közgyámi beosztás szerint illetékes valamelyik közgyámnak adja ki; figyelemmel kíséri és ügyel arra, hogy a közgyámok a vizsgálatokban és gondozásban lehetőleg egyforma arányban vegyenek részt, úgy, hogy egy-egy közgyám állandó felügyeletére és gondozására legfeljebb csak 5-6 család jusson. Az illetékes közgyámi körzet vizsgálata alapján a kerületi népjóléti bizottság által üzletszerűen kéregetőknek, csavargóknak és munkakerülőknek nyilvánított egyének felett az állandó felügyeletet a kerületi elüljáróság díjazott tisztviselőre (kezelőtisztre) is bizhatja. Ilyen, vagy más különleges elbírálást igénylő ügyek megvizsgálására és az illetők felügyeletére, gondozására a kerületi elüljáróság a szükséghez és lehetőséghez képest az e célokra esetleg külön díjazással alkalmazott segéderőket (hivatásos anyavédő, hivatásos iskolanővér, hivatásos beteggondozó, stb.) is igénybeveheti. 49. §. A közsegítség módja és mértéke iránt a kerületi elüljáróság csak a megtartott vizsgálat után és annak eredményéhez képest intézkedik, vagy tesz a kerületi népjóléti bizottsághoz előterjesztést. A kerületi elüljáróság mindezen intézkedéseiben különös figyelemmel és gonddal ügyel arra, hogy az ország szegényebb lakossága a vidékről a fővárosba ne tóduljon. Rendkívül sürgős esetekben a kerületi elüljáróság a vizsgálat eredményének beérkezte előtt, sőt a kérelem jegyzőkönyvbe vételekor is adhat segélyt. Ez azonban csak a legideiglenesebb lehet, csak néhány napra szólhat és rendszerint csak természetbeli adományból állhat. Ily sürgős esetekben is a lehetőséghez vagy szükséghez képest igénybe veszi a kerületi elüljáróság a népjóléti irodájában ügyeletes szolgálatot teljesítő városi közgyámok, illetőleg a hivatalos közegek egyikét a sürgős vizsgálat megejtése végett és annak alapján teszi meg rögtönös intézkedését. 5Q. §. Oly egyénekkel szemben, akiknek budapesti illetősége még megállapítva nincs, vagy kétséges, illetőleg akikre a 4. §-ban foglalt kivételes kedvez-