Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763
1 916. június 30-iki közgy űlés. 763. szám. 741 maximum 35°/ 0 , a természetes személyeknél pedig 45°/o- A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adókulcsa emellett csak látszólag emelkedik 35°/ 0-ig, mert a 6. §. szerint a nyereségtöbblet ama része után, amely a saját tőke 5%-át nem haladja meg, az adókulcs 10°/ 0 ; ama része után, amely a saját tőke 5°/ 0-át meghaladja, de 10°/ 0-át meg nem haladja, az adókulcs 15°/ 0 , stb. Már most a javaslat 2. §-ának harmadik bekezdése saját tőke alatt nemcsak a befizetett alaptőkét érti, mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok osztrák kereseti adója, hanem e kifejezés alá vonja a mérlegszerű tartalékalapokat is, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonát alkotják és a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a- névértéken felül befolyó összegekből vagy a már megadóztatott üzleti jövedelemből származnak. A nagy tartalékalappal rendelkező, leghatalmasabb, tőkeerős részvénytársaságoknál az így értelmezett saját tőkének 5%-a is igen magas összeg, hihetetlenül magas pedig annak 10 n , 0-a, úgy hogy elmondható, hogy éppen a leghatalmasabb társaságok 10° ,,-nál vagy maximálisan 15°/ 0-nál nagyobb adókulcs szerint tyadi nyereségadót fizetni nem fognak. Teljesen jogosulatlannak tartjuk a különböző adókulcs alkalmazását nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és fizikai személyekre. Mert a fizikai személyek jövedelemadót is fizetnek, ami alól a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok mentesek. Úgy a fizikai személyeknél, mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál csak az lehet irányadó, mi volt a jövedelmük a fizikai személyeknek vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak a békeesztendőkben és mekkora ezzel szemben a hadi évek alatt elért többlet. Teljesen jogosulatlan az, hogy, aki esetleg a háború alatt egyszer egy kis vagyonkára tett szert, ez után jövedelemadót, harmadosztályú kereseti adót és 45° o-ig haladható hadi nyereségadót fizessen, holott a nyilvános számadásra kötelezett, hatalmas, tőkeerős vállalatok ezzel szemben 10—15 %-os hadi nyereségadót fizetnek jővedeleimadó mentességgel. Már általános megjegyzéseinkben kifogásoltuk, hogy a javaslat a legfontosabb részleteke nem törvényben kívánja szabályozni, hanem a pénzügyminiszter rendeleti jogának tartja fenn. A jogbiztonságot veszélyezteti a 18. és 19. §§-nak az az intézkedése, hogy a pénzügyminiszter nemcsak általánosságban, hanem esetről-esetre is elrendelheti, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, vagy természetes személyek az adókivető bizottságok rendelkezésére bocsássanak bizonyos vallomásokat, vagy nyújtsanak bizonyos felvilágosításokat. Ezt a jogot kizáróan az adókivető bizottság számára kell fentartani. Ugyancsak a jogbiztonságba ütközőnek tartjuk a 20. §. azon rendelkezését, mely szerint a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) rendelheti el a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján a könyvvizsgálatot. Ennek az elrendelésére ismét csak az adókivető bizottságot tartjuk illetékesnek és a fél számára feltétlenül reklamáljuk azt a jogot, hogy ellenőrző szakértőt alkalmazhasson. Rá kell itt mutatnunk azon körülményre, hogy e rendelkezés folytán azok, akik könyveket vezetnek, az adózás szempontjából hátrányosabb helyzetbe kerülnek mint azok, akik könyvek és feljegyzések vezetésére kötelezve nincsenek. A törvényjavaslat 28. §-áról már megemlékeztünk. Egyenesen a jogbiztonságba ütközőnek tartjuk, hogy a pénzügyminiszter magának kívánja fentartani, kinek adhasson a hadi nyereségadó tekintetében könnyítéseket. Magának kívánja fentartani, hogy az ni
