Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763
742 1916. június ^30-iki közgy űlés. 763 . szám . úgynevezett családi részvénytársaságoknak milyen kedvezményt adjon és végül magának kívánja fentartani azt a jogot is, hogy az egész hadi nyereségadót akár fizikai személyeknek, akár nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak egészben vagy részben elengedhesse. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-c. életbeléptetése tárgyában benyújtott törvényjavaslat indokolása szerint ezeknek a társaságoknak jövedelem adóval való megrovása áz 1909. évi X. t.-c. rendelkezéseivel szemben azért maradt el, mert a jelen törvényjavaslat egészen önállóan és oly magasan szabta meg a kereseti adót, hogy amellett a jövedelemadó fizetése már nem volna indokolt. A javaslat 3. §-a értelmében megállapított kulcs azonban épen a legnagyobb intézeteknél csak látszólagosan magas, mert a legnagyobb tőkékkel rendelkező vállalatoknak kereseti adókulcsa a gyakorlatban előreláthatóan a minimumot meghaladni nem fogja. A magasabb kulcs alkalmazása ugyanis csak akkor foglalhatna helyet, ha az adóköteles évi nyereség a vállalatok saját tőkéjének 10%-át meghaladja. Minthogy pedig, mint fentebb a hadi nyereségadónál már kifejtettük, a saját tőke oly tág értelemben határoztatott meg (alaptőke és tartalékok együtt), hogy a tőke 10%-ánál nagyobb adóköteles évi nyereség épen a legnagyobb intézeteknél alig állhat elő, az adókulcs és az adóteher fokozatosan aránylagos emelkedése a valóságban nem fog érvényesülni, ami nyilván ellentében áll a progresszió általános elveivel. Ugyancsak a progresszió elveibe ütközik a javaslat 2. §-a 4. pontjának az a rendelkezése, hogy más hazai vállalatok részvényei után származó jövedelem szintén levonható, ha az illető vállalat részvényeinek legalább Vs-de van az adóköteles társaság birtokában. Minthogy az Vs-nél nagyobb részvénybirtok éppen a legnagyobb intézeteknél szokásos és fordul elő, ennélfogva a kisebb intézetek a legnagyobbakkal szemben e téren is hátrányba kerülnek. * Ezekben terjesztettük elő az adójavaslatokról tiszteletteljes észrevételeinket és hazafias bizodalommal kérjük azoknak figyelembevételét. Végül még a kormánynak és a képviselőháznak a figyelmét arra kívánjuk irányítani, hogy az álla" 1 " háztartás pénzügyi egyensúlyának rendezése mellett ugyancsak a közgazdasági konszolidáció másik követelménye, hogy a városok háztartása, amely a háború következtében megrendült, szintén rendeztessék. Adórendszerünknek végleges és helyes reformja kell, hogy arról is gondoskodjék, milyen módon fokoztassék a városok jövedelme és pedig vagy oly "'ódon, hogy a városok pénzügyi önállósághoz jutnak s önal o jövedelmi forrásokat nyitnak maguknak, vagy oly módon, hogy az állami adók egy része a városoknaK engedtetik át. Bármelyik utat választja a kormánynak és a törvényhozásnak a bölcsesége, az kétségtelen, hogy az országos adókérdésekkel kapcsolatban a városoK háztartásának és adózási rendszerének kérdését i szabályozni kell." A közgyűlés ezt az indítványt sürgős tárgyalás alá vévén, azt egész terjedelmében elfogadja és elhatározza, hogy az indítvány értelmében a kormányhoz és a képviselőházhoz feliratot intéz.
