Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763
1916. június 30-iki közgyűlés. 763. szám. Legsúlyosabb kifogásunk a javaslat ellen, hogy az adóköteles vagyon felbecsülésének módozatait nem szabályozza, valamint nem szabályozza a helytelen becslés ellen használható jogorvoslatot sem. A törvénynek ez a fogyatékossága teljes jogbizonytalanságot teremt és még azt a feltevést sem zárja ki, hogy a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezésének módosításáról szóló törvényjavaslat 5. §-ában kontemplált törvényszerű legkisebb értékeket esetleg az adóköteles vagyon megbecslésénél is alapul veszik. Ez pedig még a pénzügyi bizottság módosítása után is a házbirtoknál súlyosabb és a földbirtoknál enyhébb vagyonadó megállapítására vezetne. Az a tiszteletteljes óhajtásunk tehát, hogy a vagyonadóról szóló javaslat csak oly módon lépjen életbe, hogy magában a törvényben szabályoztassék a becslési eljárás és az ezen eljárásban szenvedett sérelmek ellen használható jogorvoslat s a vagyonadónak olyan rendszere állapíttassák meg, amely különbséget téve a különböző vagyonok között, azokra semmiféle kegytől nem függő és teljes jogbiztonságot jelentő skálát állapit meg. Vezető szempont volna a megkülönböztetésnél az a körülmény, milyen egyéb adóterhet visel már előzőleg a vagyonadó alá kerülő vagyon. Egyebekben a vagyonadó kivetésére, valamint a pénzügyminiszternek" biztosított jogokra vonatkozóan már általánosságban megtettük észrevételeinket. Hadi nyereségadó. A hadi nyereségadóról szóló törvényjavaslat alapgondolatát teljesen helyeseljük. Megállapítjuk azonban, hogy midőn a közvélemény sürgősen követelte az úgynevezett hadi nyereségek megadóztatását, azokra a háborús évek alatt elért jövedelemtöbbletekre gondolt, amelyek a háborús konjunktúra felhasználásával keletkeztek. A törvényjavaslat nem ezen a nyomon halad, hanem minden jövedelemtöbbletet, amely a háborús évek alatt szemben a békeévek jövedelmeivel keletkezett, hadi nyereségadó alá vet. Még ez ellen a felfogás ellen sincs kifogásunk, mert a javaslat kétségkívül abból a feltevésből indul ki, hogy mindenki, akinek alkalma nyílt a háborús évek alatt idehaza jövedelemtöbbletet szerezni, jogosan terhelhető fokozottabb adóval. Nem találjuk azonban méltányosnak, hogy az a jövedelemtöbblet, amely bébizonyithatóan kizárólag a háborús konjunktúrák felhasználásával keletkezett, parifikáltassék azokkil a jövedelemtöbbletekkel, amelyek a háború alatt keletkeztek ugyan, de egyébként a háborús konjunktúrákkal csak a legtávolabbról hozhatók vonatkozásba, vagy ezekkel semmiféle vonatkozásban nincsenek. Különösen szembetűnő ez a különbség az alkalmazottak illetményeinek emelkedésénél, vagy a szabad foglalkozásokból eredő többletjövedelmeknél, de elképzelhető az esetek sokasága, ahol a nyereségtöbblet éppen ilyen módon világosan semmiféle vonatkozás" ban nincs a háborús konjunktúrák kihasználásával. Nem kívánjuk ezeknek a jövedelemtöbbleteknek sem a hadi nyereségadó alól való mentesítését, de jogosnaK tartjuk, hogy e különböztetés szerint az adónak enyhej><> skálája állapíttassák meg azokra a jövedelemtöbbletekre, amelyek bebizonyíthatóan nem a háborús konjunktúrák felhasználásából származnak. , h A javaslat másik hibájának tartjuk, hogyenyheDo kulcs szerint adóztatja meg a nyilvános számadasr kötelezett vállalatolt jövedelemtöbbletét, mint a természetes személyek és a jövedelemadó fizetése köteles jogi személyek jövedelemtöbbletét. Nyilvános számadásra kötelezett hazai vállalatoknál az adókulcs