Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763

közgyűlés. 763. szám. 739 reméltek. Ezzel szemben kivettetett 27,200.000 korona, tehát az előirányzott összegnél 12,200.000 koronával vagyis 80°,'o-kal több. A vallomást pedig beadta a szoros értelmében vett Magyarország területén az adóval megterheltek 65-22%-a, ami a jövedelemadó életbeléptetésének első esztendejében igen tekintélyes és elégséges percentuáció. A jövedelemadó első esztendejének a pénzügyminiszter várakozását meglepően túlhaladó eredménye tehát a birságpótlékok szigorítását érthetetlenné teszi. Erre csak akkor kerülhetett volna a sor, ha 15 millió koronánál kevesebb jövedelemadó került volna kivetésre az első esztendőben. A jövedelemadó egyéb részleteire vonatkozó észrevételeinket megtettük már az általános megjegyzéseink körében. A vagyonadó. A vagyonadó intézményét jogosnak és helyesnek tartjuk. A vagyonadó a jövedelemadó bizonyos korrektivumát képviselné, amennyiben kiegyenlítené a fundált és nem fundálj jövedelmek látszólagosan egyenlő, de a valóságban aránytalan megadóztatását. A javaslat által tervezett vagyonadó azonban ezt a célt nem éri el. A javaslatnak 15. §-a kimondja: „A jelen szakasz szerint megállapított adóból levonandó az ugyanazon adózóra egyidejűleg kivetett folyó évi jövedelemadónak az a része, amely a vagyonadóban megadóztatott vagyontárgyakból eredő jövedelemre az 1909. évi X. t.-c. 20. §-a szerint esnék." Vagyis ez annyit jelent, hogy a vagyonból származó jövedelem adója levonandó a vagyonadóból. Ez a rendelkezés csak az alacsony hozamú (alacsonyabb kamatozású) vagy egyáltalán hozam nélkül való vagyont veti valamelyes vagyonadó alá. Mihelyt a vagyon hozama a 9%-os kamatozást eléri, a törvényjavaslat ezen intézkedése következtében ez a vagyon nem esik semmiféle vagyonadó alá, mert felemészti sőt túlhaladja a vagyonadó tételét. A törvényjavaslatnak az az intézkedése pedig, (15. §.) hogy olyanoknál, akik jövedelemadó fizetésére nem kötelesek, a vagyonadó csak a tételek feleösszegében állapítandó meg, továbbá az a további rendelkezés, hogy a jövedelmet nem hozó vagyon részben vagy egészben a vagyonadó kivetésénél figyelmen kívül hagyható, ugyancsak nem alkalmas a vagyonadó hozamának a szaporítására. Mi tehát a levonás és rekompenzálás rendszerét nem tartjuk helyesnek és azt kívánjuk, hogy a vagyonadó a jövedelemadótól függetlenül állapittassék meg. Ezt annyival inkább indokoltnak tartjuk, mert a vagyonadónak 2,400.000 koronán felül is a maximális kulcsa 05 A vagyonadó skáláját éppen úgy elhibázottnak tartjuk, mint a jövedelmi adóét, mert valamint a jövedelemadónál a közép jövedelem, itt is a középvagyon túlságosan magas skála alá esik, míg a tulajdonképeni nagy jövedelemnél és nagy vagyonnál a progresszió kellő erővel nem érvényesül, sőt megszűnik. A vagyonadó bevételét a miniszter 25 millió koronára irányozza elő. A mi véleményünk szerint egy igazságos vagyonadó, mely át nem tekinthető kedvezmények kizárásával, levonások nélkül vetné a nemzeti vagyont adó alá, hasonlíthatatlanul bőségesebb eredményt biztosítana. A háború korszaka azonban, a vagyonadó instituálására főleg még azért sem alkalmas, mert ezen adónem teljes kihasználása gondosan előkészített vagyonkatasztert feltételez.