Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763
közgyűlés. 763. szám. 737 felelően szabatos kifejezés használatát ajánljuk, amely szerint ez a rendelkezés „kizáróan a hadi szállítások folytán lényegesen emelkedett keresetekre" vonatkozik. Jövedelmi adó. A jövedelmi adó részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat bírálatát újra meg kell állapitanunk, hogy a jövedelemadó itt tervezett alakja tetemesen súlyosabb terheket ró a harmadosztályú kereseti adó a!á eső polgárságra, mint azt az 1909. évi X. t.-c. kontemplálta. A jövedelemadónak ettől eltekintve is az a természete, hogy aránytalanul terheli a kereskedelmet és ipart űző városi lakosságot. A m. kir. pénzügyminiszter által 1907-ben kiadott irományok között („Korunk nevezetesebb adóreformjai" című kötet bevezetése) ennek a tételnek bőséges és tüzetes, külföldi statisztikai adatokkal támogatott igazolását találjuk meg. Úgy az osztrák, mint a porosz jövedelemadó statisztika arról tanúskodik, hogy a kereskedelmet és ipart űző városi lakosság sokkal nagyobb arányban fizeti a jövedelemadót, .mint a mezőgazdaságot űző társadalom. A mi 1916. évben kiadott hivatalos jövedelemadó statisztikánk ugyancsak ezt a tételt erősíti meg. A szoros értelemben vett Magyarország területén az adóval megrótt jövedelemnek 2927°/ 0-a származik földbirtokból, 17-437 0-a házbirtokból, 29-35°/ 0-a ipari, kereskedelmi és egyéb kereseti foglalkozásokból, 1728%-a tőkevagyon- és vagyonjogokból, 551°/ 0-a szolgálati illetményekből és ellátásokból. Ha egyfelől a földbirtokból, másfelől az iparból, kereskedelemből stb. származó megadóztatott jövedelmet hasonlítjuk ö.-sze, így is felülmúlja valami csekély percentuációval az ipar és kereshedelem jövedelemadója (2935%>), a földbirtok jövedelem adóját (2927°/o). Ez azonban nem teszi teljessé a képet. Mert elsősorban meg kell jegyeznünk, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nem estek jövedelemadó alá, már pedig ezeknek a jövedelme a kereskedelemből és iparból származó jövedelemadót nagy mértékben szaporítaná; de ezenfelül még a házbirtokból eredő jövedelem legnagyobb részben a házbéradó alá eső városi lakosságra esik. A házosztályadó elenyésző szerepet * játszik a házadóban úgy a bevételek, mint a lejárandó adómentességek szempontjából. A 1743 0 /o legnagyobb része tehát még hozzáadandó a városi lakosság jövedelemadó alakjában viselt terheihez. Ugyancsak ezt állíthatjuk a tőkevagyon és vagyonjogokból származó jövedelmekről, valamint a szolgálati illetményekből és ellátásokból származó jövedelmekről is; ezeknek is aránytalanul nagyobb része a városi lakosság köréből származik. Ez, amint már bátrak voltunk megjegyezni, nem speciális magyar jelenség, mert hiszen Ausztriában a hivatalos jövedelemadó statisztika szerint 1908-ban a földbirtok az összes megadóztatott nettó jövedelemnek csak 7-24° 0-át képviselte. Nem azért hozzuk fel ezeket az adatokat, mintha ebből a földbirtok ellen bármiféle vádat kívánnánk kovácsolni vagy annak súlyosabb megterhelését kívánnók. De meg kell állapítanunk ezt az aránytalanságot, amely a jövedelemadó természetéből következik és úgyszólván elkerülhetetlen, ha az aránytalanság megállapítása után ebből le nem vonjuk a kellő következtetéseket. A jövedelemadó természetéből folynak ezek a jelenségek azért, mert a mezőgazdasági társadalomnak, amely a saját termesztményeit fogyasztja, a jövedelme nehezebben becsülhető fel és mert a feljegyzések és könyvek vezetésének kényszere kizáróan az ipart és kereskedelmet űző városi lakosságot terheli. 110