Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

7. 1916. június 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 763

közgyűlés. 763. szám. 735 A jövedelmi adóra, a vagyoni adóra és a hadi nyereség adóra vonatkozóan általános észrevételünk, hogy az ezekre vonatkozó javaslatok az 1909. évi rendszeres adóreformban statuált kivetési és jog­• orvoslati fórumokat az autonómia és az adózó polgár­ság hátrányára változtatják meg, amidőn az adó­kivető bizottságok intézményét átugorva az adókive­tést az adófelszólamlási bizottságokra bízzák. Ezáltal e gy jogorvoslati lorummal kevesebb áll a sérelmet szenvedett adózóknak a rendelkezésére, még pedig olyan jogorvoslati fórum vétetik el tőlük, amely az autonóm elemek részvételénél fogva közelebb van az élethez, mint a különben is túlterhelt közigazga­tási biróság. Az autonómia további sérelme, hogy az adókivető bizottság, tehát éppen az a fórum mel­lőztetik, amelyben az autonóm elemek vannak több­ségben. A kereseti adó. Áttérünk most az egyes törvényjavaslatok bírá­latára. Elsősorban az 1916. évre kivetett kereseti adó érvényére vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozunk. A kereseti adót jogtalannak tartjuk általában, mert a kereset' és jövedelem között különbséget nem látunk, viszont azonban elismerjük, hogy már meg­levő bevételekről addig, míg azoknak a pótlásáról nem gondoskodtunk, az állam nem mondhat le. Nyomatékosan utalnunk kell azonban arra, hogy a jövedelmi adó részleges életbeléptetéséről szóló jelenlegi törvényjavaslat és az 1909. évi X. t.-c. között lényeges különbségek állanak fenn. A Wekerle­féle jövedelmi adó az általános jövedelmi pótadó eltörlésével járt volna, míg a jelenlegi jövedelmi adó mellett az általános jövedelmi pótadó is megmarad. Egy másik lényeges különbség, hogy az 1909. évi X. t.-c. 18. §-át a jövedelmi adó részleges életbe­léptetéséről szóló törvényjavaslat 7. §-a eltörli. A Wekerle-féle jövedelmi adótörvény idézett szakasza szerint az adókivetés során már megállapított keres­mény lett volna egyúttal az adózás alá eső jövedelem is, míg a jelenlegi adójavaslat szerint a jövedelem a' keresménytől függetlenül, tehát a keresménynél lényegesen magasabb összegben állapíttatik meg. Ha a már kivetett jövedelmi adónál a 111. osztályú kereseti adó alá eső keresményeknek és jövedelmek­nek az összegét összehasonlítjuk, ez a tételünk vilá­gosan igaznak fog bizonyulni. Minthogy tehát egyfelől megmaradt az általános jövedelmi pótadó terhe, másfelől az új jövedelmi adó sokkal súlyosabb teherként fog jelentkezni, miként azt a Wekerle-féle reform kontemplálta, kétszeresen indokolt az a követelés, hogy a harmadosztályú kereseti adó összege ne emeltessék. Az állam ezt az eddigi bevételt ne 'nélkülözze, de viszont ne is fejlessze tovább, mert annak továbbfejlesztése az iparos, kereskedő és szabad foglalkozást űző osztályok aránytalan megterhelését jelentené. Bár a kereseti adót, mint megállapítottuk, ogtalanul parifikálják a reáladókkal, ha ez tényleg a kereseti adó fenntartásával megtörténik, úgy azt kell követelnünk, hogy a harmadosztályú kereseti adó főösszege éppen úgy kontingentáltassék, miként az a földadónál történt. Álláspontunk tehát az, hogy a törvényjavas­latnak a 2. §-a, habár módosított szövegében kétség­telenül megnyugtatóbb, mint volt az eredeti javaslat, még mindig tág kaput nyit annak, hogy a kereseti adó továbbfejlesztessék, amit teljesen jogtalannak tartunk Hivatkozunk arra, hogy az 1909. évi IX. t-c 19. §-a az 1911. évre 29 millió koronában és azon túl ezen 29 millió koronának évről-évre két százalékával növekedő összegben állapította meg a

Next

/
Thumbnails
Contents