Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
6. 1916. június 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 676 - 677 - 678 - 679 - 680 - 681 - 682
— 392 1916. június 21-iki közgyűlés. 682. szám. adni, amire a kerületközi t. bizottság is szíves volt engem felkérni. T. Közgyűlés! Tegnapelőtt tíz éve múlt annak, hogy Bárczy Istvánt törvényhatóságunk bölcsessége nagy lelkesedéssel polgármesterré választotta. A mozgalom erre a megválasztásra a Terézvárosból indult ki, a Demokrata-körből. Koncedálom, hogy minden kerület akarta, de az igazságnak megfelelően kötelességem 'ezt kijelenteni. Ott indítványozta nekem egy igen kedves, szeretett jó barátom, bizottsági tagtársunk. T. Uraim! Tíz év egy törvényhatóság életében nem nagy idő, de ha visszatekintünk ennek a tíz évnek a közigazgatási intézményeire és alkotásaira, akkor el kell ismernünk, hogy szeretett fővárosunkat majdnem évtizedekkel vitte előre. Bárczy István aránylag még igen fiatal korában mint a főváros egyik ritka nagytehetségű főtisztviselője választatott meg polgármesterré, de ezalatt a tíz év alatt bizonyságot tett arról, hogy méltó ennek a felelősségteljes állásnak a betöltésére, mert benne a nagy tehetség, az akaraterő óriási munkaképességgel és alkotási erővel egyesült. Polgármestersége alatt az új intézmények egész sora létesült; — és méltán állíthatjuk, hogy az elmúlt tíz év a főváros életében az alkotások korszaka volt. A közigazgatásnak nincsen olyan ága, ahol polgármestersége alatt örvendetes reformok ne léptek volna életbe. Mindezen intézmények, alkotások elannyira ismeretesek előttünk, hogy azok részletes felsorolásába nem kívánok belemenni, csak röviden rá akarok mutatni arra, hogy a reformok sorozatát az új lakbérleti szabályrendelet nyitja meg; hogy főképen az ő törhetetlen elhatározásának köszönhetők, kiváló tehetségű munkatársának, dr. Vazsonyi Vilmos tisztelt barátunknak, közéletünk ezen kiváló férfiának erélyes támogatása mellett, a világítási üzemek városi kezelésbe vétele, — és különösen a szociális téren létesített intézmények. Nagy eréllyel törekedett a lakásínség- és lakásdrágaságon segíteni, a fővárosi alkalmazottak helyzetét lényegesen javítani. Kezébe vette a nagy városrendezési műveletek végrehajtását, és a közlekedés terén a meglevő közúti vasutak vonalainak és közlekedéseinek javítását, hálózatának sűrítését és kiterjesztését, mindezeknél az egységesebb, olcsóbb díjszabás lévén a jelszó. A köztisztaság eszközeinek kommunalizálása befejezést nyert. A közegészségügy javításának terén a főváros túlment, mert túl kellett mennie törvényes kötelezettségén, a kórházügyet illetőleg. Az új tanácsi szociálpolitikai és közművelődési ügyosztály felállításával kezdetét vette a szociálpolitikai programm megvalósítása, amely már belevág jórészben a lakosság kulturális szükségleteinek ellátásába is, amire a főváros, egy jobb jövő reményében önzetlenül nagy áldozatokat hoz. A közoktatásügy terén is a főváros messze túlszárnyalja törvényes kötelességeit azon elvek megvalósításánál, amelyeket Bárczy*István, a kultúrpolitikának is e fáradhatlan főintézője székfoglalójában vallott. Mindezen nagy horderejű intézmények, alkotások létesítése a főváros anyagi helyzetét nagy mértékben terhelik s miután az adózási képesség nagy mértékben az állam által van lefoglalva, új jövedelmi forrásul, a község ujabb megterhelése nélkül, első sorban, mint minden modern nagy városban,