Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916

6. 1916. június 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 676 - 677 - 678 - 679 - 680 - 681 - 682

1916. június 21-iki közgyűlés. így Budapesten is a közhasznú üzemek kommunizálása kínálkozik. Ezt szolgálják egyéb céljaik mellett a városgazdaság fejlődő intézményei: állatkert, új fürdők. T. Közgyűlés! Egész lelkesedéssel vallhatjuk, tisztelt Uraim, hogy soha polgármester rövid tíz év alatt nem alkotott annyit és nem részesült oly osztatlan szeretetben, tiszteletben nagyrabecsülésben és népszerűségben, mint Bárczy István, akinek eddigi munkája garancia arra, hogy jövőre is még igen sokat várhatunk tőle Budapestnek gazdaggá, nagygyá fejlesztése érdekében. Mint helyettes főpolgármester ezen méltóságteljes állását is közmegelégedésre tölti be. Közgyűléseinket méltóságteljesen, bölcs tapintatossággal vezeti és igazi büszkeségünk ezen elnöki székben is. ' Bárczy István kedves polgármesterünk és helyettes főpolgármesterünk mindenha egész ember volt a közigazgatás minden ágazatában, tehetségének, kiváló szellemének, nagy ismereteinek, erős akaratának, szívósságának, a haza és székesfőváros iránti lángoló szeretetének teljességében. Ezért szivünk egész melegével üdvözöljük öt tíz éves polgármesteri jubileuma alkalmából és kérjük a jó Istent, hogy terjessze reá bőséges áldását, hogy még évek során át folytathassa áldásos és közhasznú tevékenységét a haza és fővárosunk javára. Éljen Bárczy István!" Dr. Bárczy István polgármester az elhangzott üdvözlő beszédre a következőkép válaszol: „Mélyen tisztelt Közgyűlés! Azok után a valóban engem nagyon megtisztelő szavak után, amelyeket az imént hallottunk a székesfőváros törvényhatóságának legrégibb és legtiszteltebb tagjától, igen nehéz felelnem. Nehéz felelnem azért, mert hiszen olyan jó indulattal vázolta az én tíz évi polgármesteri működésemet, amely mindinkább azt a meggyőződést kelti bennem, hogy tulajdonképen itt a dicséretnek nem nekem kellett volna szólni, hanem magának á törvényhatóságnak, mert hiszen én mindenkor a főváros törvényhatósága exponensének és kicsúcsosodásának tekintettem magamat és éppen ennek a felelősségnek a tudatában igyekeztem azoknak az eszméknek a megvalósítója lenni, amelyek tulajdonképen magában a törvényhatóságban alakultak ki. De minél kedvezőbbek, talán a valóságot meghaladók is azok a megtisztelő szavak, az ember természetéből folyik, talán azt lehet mondani, hogy annál jobban is esnek, mert ebben látom a megnyilatkozását annak a jó indulatnak, amely a törvényhatóság kebelében ezen tíz év alatt — úgy érzem — megerősödött. Ez az egyik bizonyítéka annak, hogy ezen az időn át legalább nagyjában, főbb vonásokban, a helyes úton jártam, azon a helyes úton, amelyet a törvényhatósági bizottság helyesnek tartott. Tudom azt, hogy az elmúlt korszak alatt sokat próbáltunk, sok intézményt hoztunk létre, de azt is érzem, hogy ezek tulajdonképen, dacára annak, hogy ezek bizonyos nagyszabású külső formákban jelentkeztek, valójukban kezdetek csupán és az igazi nagy munka a jövőben vár reánk. Nemcsak azért vár a nagyobb munka jövőre, mert hiszen a kezdetet folytatni kell és tovább ki kell építeni, hanem azért, jnert, azt hiszem, a jövő helyzet sokkal nehezebb feladatok elé fog állítani bennünket, mint amilyenek előtt állottunk akkor, amikor én a polgármesteri széket elfoglaltam,,pedig akkor is elég súlyos volt a helyzet. És ha most mégis az élénkbe tornyosuló na

_gy nehézségek leküzdésére bizonyos bizalommal vállalkozom, ezt a bizalmat a múltból, a multak tapasztalataiból merítem, mert láttam azt, hogy a t. Közgyűlés tagjai a jó igyekezetet mindenkor jó indu-