Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1916
2. 1916. február 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 246 - 247
104 1916. február 16-iki közgyűlés. 245—247. szám. !246. Tárgyaltatott a tanács 3434/1916— VI. számú előterjesztése: a „Tisztviselők Ostrom-utcai házépítő szövetkezetéinek, átírási- és engedelmi-díj ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. !247. Tárgyaltatott a tanács 119.475/1915— VI. számú előterjesztése: az „Unió ingatlan-forgalmi r.-t."-nak, átírási- és engedelmi-díj ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. bási szám alatt kivetett 3118 K 20 f átírási és engedelmi-díj töröltessék, illetve leszállíttassék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett felebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghalározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva helybenhagyja. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi 26. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő pariasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1912. évi július hó 8 napján 84.362. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel a Tisztviselők Ostrom-utcai házépítő-szövetkezetét azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros budai részének 6678. számú telekkönyvi betétében 3341., 3342/1. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 959/912. kiszabási szám alatt kivetett 639 K 20 f átírási- és engedelmidíj leszállíttassék, elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett fölebbezése folytán az alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot annál is inkább helybenhagyja, mert a rhegfelebbezett átírási-díj a felhozottakkal szemben csak a tényleg átírt ingatlan bérjövedelmének az alapulvételével számított törvényszerinti legkisebb érték után lett kivetve. Ez ellen a másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi 26. t.-c. 34. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye; a panaszt ennek a véghatározatnak a kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a székesfőváros tanácsánál kell előterjeszteni. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett, további megfelelő eljárás végett, értesíti. A székesfőváros tanácsának 1915. évi október hó 14. napján 73.079/VI. szám alatt hozott elsőfokú véghatározatát, amellyel az Unió ingatlan-forgalmi r.-t.-ot azzal a kérelmével, hogy a székesfőváros pesti részének 1749. számú telekkönyvi betétében 1749/b. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan átírása folytán terhére 3073/1915. kiszabási szám alatt kivetett 2259 K 90 f átírási- és engedelmi-díjról kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyeztessék, — elutasította, a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az érdekelt félnek törvényes határidőn belül előterjesztett felebbezése folytán áz alulírott napon tartott közgyűlésében fölülbírálta. Ennek eredményéhez képest a közgyűlés a neheztelt elsőfokú véghatározatot az abban fölsorolt indokoknál fogva, és mert a felebbezésben fölhozott az az újabb indok, hogy az átírási-díj csakis a kincstári illeték jogerős megállapítása után s akkor