Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

2. 1914. január 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - 124 - 125

• 36 1914. január 21-iki közgyűlés. 125. szám. Én persze ebben a kérdésben indítványt tenni nem akarok. Ebben a kérdésben tulajdonképen a polgármester ur, a h. főpolgármester úr van hivatva dönteni, aki a napirendet összeállítja. Azt Jiiszem nem fogja rossz néven venni, és a közgyűlés is helyeselni fogja, ha mi magunk ajánlkozunk, hogy munkát akarunk, hogy érdeklődünk a főváros ügyei iránt, hogy a főváros munkájának minden részletébe bele akarunk hatolni, mert különben a felelősséget nem vállaljuk és nem vállalhatjuk, ha a nyári idény bekövetkeztével kötetszámra kapunk előterjesztéseket, amelyeket csak úgy futtában tárgyalunk le és amely munkában azután nincs köszönet. Én tehát, hogy a felszólalásomnak eredménye és hatása legyen, bármennyire restellem is, hogy e miatt ezeknek a kegydíjaknak az elintézése csak két heti késedelmet is szenvedjen, indítványozom az említett tárgyaknak a mai közgyűlés napirendjéről való levételét. Ezekhez hozzácsatolom még a napirend 5. pontja alatt felvett ügyet is, amely nem valami világot rengető ügy, Győr vármegye körirata a békemozgalom ügyben, de mert van jogügyi bizottságunk, ezt az ügyet előbb oda kell vinni; ha a Közlöny lenyomatta egészében a békeegyesület elnökének, Giesswein úrnak a levelét, lenyomathatta volna a jogügyi bizottság véleményét is, ez már nem tett volna nagy különbséget, ha pedig nem volt a jogügyi bizottság előtt ez az ügy, akkor előbb az illetékes fórum elé kell utasítani. Indítványozom tehát, hogy a napirendnek 5., 6., 10., 20., 23., 24., és 25. sz. alatt felvett tárgyai a bizottságnak való kiadás és kellő előkészítés végett a közgyűlés napirendjéről vétessenek le." Dr. Bárczy István polgármester a felszólalásra a következőleg válaszol: „Tisztelt Közgyűlés! Tulajdonképen Feleki bizottsági tag úr felszólalásának az a része képezheti érdemleges elintézés tárgyát, amely bizonyos tárgyaknak a napirendről való levételére irányul. Erre vonatkozólag bejelentem a t. közgyűlésnek, amit különben azt hiszem a t. közgyűlés is kizártnak tartott, hogy itt valami célzatosság forogna fenn a tanács részéről, tényleg ilyen célzatosság nem forog fenn. Az egyes tárgyakra vonatkozólag a bizottsági tag úr nem egészen helyesen hivatkozott a törvényre és a szabályrendeletre, de ez magában véve nem ok arra, hogy ezek a tárgyak a bizottságoknak ki ne adassanak. Ez nem ellenkezik sem a törvénnyel sem a szabályrendelettel. Nevezetesen a fővárosi törvény 67. §-a egyszerűen csak annyit mond, hogy a bizottságokban azok a tárgyak tárgyalandók, amelyeket vagy a közgyűlés vagy a tanács a bizottságoknak kiad, tehát egészen bizonyos, hogy imperativ rendelkezés nincs. Az ügyrendben pedig az van mondva, hogy csak azok a tárgyak tárgyalandók a szakbizottságokban, amelyek a közgyűlés elé kerülnek, itt a hangsúly azon van, hogy „csak", más tárgyak nem tárgyalandók, de az nincs kimondva, hogy minden tárgy, amely a közgyűlés elé kerül, tárgyalandó a bizottságokban. Nagyon csodálom, hogy ezt ilyen humorisztikusan méltóztatnak felfogni, mert ez az egyesített fővárosnak 40 éves állandó gyakorlata. Sohasem volt az, hogy valamennyi tárgy a szakbizottságban tárgyaltatott volna, ez az eddigi 40 éves gyakorlattal teljesen ellenkezik is. Megjegyzem, hogy az olyan ügyekhez, amelyek szakbizottságokban nem tárgyaltatnak, semmi egyéb érdek nem fűződik mint az, hogy az igazgatás tekintetében gyorsabb elintézést nyerjenek és ezek előzetes elbírálást nem igényelnek. Nem akarom ezt valamennyi tárgyra vonatkoztatni, amelyekről Feleki bizottsági tag úr említést tett, mert konstatálom, hogy vannak olyan tárgyak, amelyeket jó lett volna szak-