Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1914

2. 1914. január 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - 124 - 125

1914. január 21-iki közgyűlés. 125. szám. 35 zatunk szerint'"minden

t pénzügyi^vonatkozású^tárgy a pénzügyi bizottság elé utasítandó. A tárgysorozat 23. 24. és 25. számai alattkegydíjazások vannak. Megengedem, hogy érdemes személyeknek a kegydíjazásáról van szó, de ezek is pénzügyi vonatkozású tárgyak, ezeknek is a pénzügyi bizottság elé kell kerülni. A polgármester úr, amikor ezt kifogásoltam, azt mondotta, hogy ez azelőtt sem történt meg. Nem tudom, lehet, hogy ez elkerülte a figyelmemet, csakhogy a jelen előterjesztések úgy vannak szerkesztve, hogy a fedezet nincs kimutatva. Kérdem, mikép lehet kegydíjat megszavazni anélkül, hogy a fedezetet megállapítsuk ? Lehet, hogy a költségvetésben a fedezetről gondoskodva van, de a közgyűlésnek ki kell mondania azt, hogy a kegydíj a költségvetés ennek a fejezetének és ennek a rovatának a terhére szavaztatik meg. A Hubay-alapítványnál sincs fedezet, a közgyűlés nem is tud fedezetet kijelölni, mert ez az ügy nem volt a pénzügyi bizottság előtt, tehát itt meg kellene szavazni 200 K-t anélkül, hogy kimutatnánk, hogy miből kívánjuk fedezni ezt az összeget. Amint említettem, nem akarok semmi szándékosságot látni ebben, de látom azt, hogy ez az adminisztráció és a törvényhatósági bizottság autonómiájának a rovására megy, amely megkívánja azt, hogy az ügyek előkészítve jöjjenek a közgyűlés elé és rovására megy ez az illető bizottságok működésének is. Ha már a napirend összeállítása tárgyában felszólaltam, legyen szabad most az érem másik oldalát is megvilágítani. Ennek az éremnek a másik oldala az, hogy az 1913/14. év munkájának körülbelül a felét a mai közgyűléssel fejezzük be; nyolc hónapos munkaidő esik egy szezonra, szeptembertől szeptemberig, körülbelül ennek a.munkának a felét végeztük el és pedig a jobbik felét, mert az őszi és a téli időben van meg inkább a munkakedv és az idő is a munka elvégzésére. Ha méltóztatnak végignézni azokat a napirendeket, amelyeket a legutóbb volt alkalmunk tárgyalni, méltóztatnak látni, hogy ezeket a tárgyakat, kivéve a budgettárgyalást, amely hosszabb módon foglalkoztatott bennünket, valamenynyit egy közgyűlés napirendjén bátran el lehetett volna végezni azon panasz nélkül, hogy a közgyűlés tárgysorozata túl van terhelve. Erre azt mondhatnák, hogy nincs dolog, annál kényelmesebb, nem kell foglalkoztatni a közgyűlést. De nem így van ám, mert velem együtt a bizottsági tagtársaim legnagyobb része azon fontos ügyekről, amelyek a főváros életét mozgatják, csak a sajtó útján, egyes hírekből szerzünk tudomást. Nem kaptunk tudósítást pl. arról, hogy az a villamosmű, amelynek az ősszel el kellett volna készülnie és amelynek a felügyeletére mi egy bizottságot küldtünk ki, miért nem készült el, mikor fog elkészülni, mikor fogják azt a bizottságot működésre felhívni és hogy ez a mű, amelybe milliókat fektettünk bele, fog-e jövedelmezni valamit? Vagy itt van egy másik villamos ügyünk: a magyar villamossági r.-t. megváltása. Az újságokban nagyon sok hírt olvasunk erről, de hogy megkérdeznék az illető bizottságot vagy ott tárgyalnák ezt a dolgot, arról nem hallunk. Itt van a közlekedés óriási kérdése. Kipróbáltuk már a legtöbb formát, hogy miképen lehetne működésbe hozni ezt a kérdést. Küldtünk ki egy bizottságot, ez a bizottság kiküldött egy albizottságot, hátha ilyen módon lehetne munkához jutni. A mi közlekedési ügyünk így van megfenekelve és egyszerre csak itt lesz a tavaszi és a nyári idény és majd akkor fog jönni a javaslatoknak egész sorozata ide.