Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

23 . 1913. november 17. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 2137

1913. november 17-iki dís

zközgyűlés 2137. szám Budapest nem magyar, hogy Budapest idegen város, hogy Budapest bevándorlott város, amelyet nem szabad Magyarországnak tekinteni és minden ügyben, amikor magyar ügyről van szó és Magyarországról, és amely ügyben Budapest rendszerint elsőnek szokott állást foglalni, legyen az politikai kérdés vagy sem, az első ellenvetés, amivel találkozunk, az, hogy Budapest nem magyar, Budapest, ez külön test, egy corpus separatum az ország közepében, e körül van egy nagy Magyarország, de ami itt van, az egy amerikai város, amihez nekünk semmi közünk. Ezt, tisztelt uraim, nagyon sokszor hallottuk és olvastuk, efölött tehát nem csúszhatunk el hallgatagul, mert ez a gondolat igenis fennáll, napról-napra halljuk és napról-napra kijátszák ellenünk, tehát kell, hogy egyszer a szemébe nézzünk ennek a gondolatnak és kell, hogy megmondjuk egyszer róla véleményünket. Miért mondják ezek az urak azt, hogy Budapest nem magyar és hogy Budapest rossz, hogy Budapest idegen, nem Magyarország, miért szidják ezek Budapestet, miért kaphatók ezek arra, hogy minden legkisebb bajért ezt a várost okolják? Nem azért, mert rosszhiszeműek, hanem, mert felületesek. Felületesek, mert bűnbakot keresnek ennek a városnak - ha szabad ezt a szót használnom — a személyében, az ország nagy és régi bajaihoz. Budapesten sok a baj, ezt mi jól tudjuk, de ezek legtöbbje, legnagyobbrészt nem Budapest baja, hanem az ország baja. Ezeknek az uraknak a szemében Budapest Magyarországnak a bűnbakja. Akármi rossz, akármi kellemetlen, akármi, ami nekik nem tetszik, ami azonban visszavezethető az ország szegény állapotára, ő náluk abban a szóban jut kifejezésre, hogy Budapest és ebben intéződik el. Hogy egy triviális példát mondjak, amely talán .bevilágít, az élelmiszerdrágaság, az úgynevezett élelmiszeruzsora, amely a legnagyobb baj és amelyet ellenségeinknek ez az osztálya legtöbbnyire a fejünkhöz vág, ez Budapest baja? Budapest bűne? Ez a legvilágosabb példa arra, hogy ez az ország bűne, mert itt egy millió ember lakik egymás mellett, aki enni kér és akinek kell, hogy meglegyen a maga zöldsége, teje, baromfija. Az országban, amelynek oly nagy része a kötött birtok, a nagybirtok és amelynek oly nagy része áll olyan gazdasági müvelés alatt, ahol a birtokos a birtok értékének megfelelő 2 százalékos jövedelemmel megelégszik és ahol a belterjes gazdálkodás annyira el van hanyagolva, mint nálunk, ahol a parasztnak nincs földje és kimegy Amerikába, mert itt földet nem kap, egy oly országban, amelyben a vasútépítés, tarifapolitika, csatornaépítési politika természetszerűleg ezekhez a viszonyokhoz alkalmazkodik, ebben az országban, miért épen Budapest az, amely az élelmiszerekkel uzsoráskodik? Miért mondják rólunk, hogy ez csak nálunk van ? A parasztot, aki természetes élelmezője a fővárosnak, régi intézményeink elzárják attól, hogy Budapest körül oly övezetet csináljon, amellyel a milliós várost élelmezze. Az országnak a baja ez, az ország földbirtokpolitikájának, az ország vasútpolitikájának, csatornázási és tarifapolitikájának, amely mindennel törődött, csak Budapesttel nem. Ha nézzük a francia térképeket, Paris olyan, mint egy nagy fekete csil>ag, amelyből sűrűn egymás mellett ágaznak ki a kis vasútvonalak, amelyeken az élelmiszereket, tejet beviszik a városba. Ha nézzük Budapest térképét, a mi szép és fejlett vasutaink mellett látni fogjuk, hogy ép ezek a kis sugarak hiányoznak Budapest térképéről, amelyek a közelből szállítanák ide az élelmiszereket a város élelmezésére. Tisztelt Uraim! Jól tudjuk olvasmányainkból tanulmányainkból, hogy egy milliós várost élelmezni