Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

23 . 1913. november 17. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 2135

1913. november 17-iki díszközgyűlés. Még maga a kormány is tartózkodással, mondhatnám félve nyúlt ehhez a kérdéshez. Bizonysága ennek az eredeti törvényjavaslat 82. §-ának a rendelkezése, mely arra az esetre, ha a három város vagyonának egyesítésére nézve megegyezés nem jönne létre, fenntartotta az egyes városok közvagyona és tartozásai külön kezelésének a lehetőségét, amely esetben a főváros önkormányzati és közigazgatási közös költségeit a három város aránylagosan viselte volna. De e kicsinyes szempontok felett végre is győzött a ]bbb belátás. Az ellentétek lassankint elsimultak, s mind a három város polgársága eggyé forrott abban a meggyőződésben, hogy az egyesítésnek, amely nem pusztán helyi, hanem egyúttal országos érdek is, meg kell történnie. A kormány késedelem nélkül hozzáfogott a munkához, azt nagy eréllyel folytatta s az érdekelt városok képviselőinek bevonásával tartott szaktanácskozmány tárgyalásainak eredményekép Tóth Vilmos belügyminiszter a Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről szóló törvényjavaslatát 1871. évi november hó 9-én a ház asztalára letette. A képviselőház 1872. évi november hó 26-ától december 9-ig tartott ülésein tárgyalta a törvényjavaslatot s annak tárgyalásában a két város akkori vezetői közül mint országgyűlési képviselők, gróf Szapáry Gyula előadón kívül főleg Házmán Ferenc, Hoffmann Pál, Jókai Mór, Kármán Lajos, Máttyus Arisztid, báró Podmaniczky Frigyes, Radocza János, Steiger Gyula, Tavaszy Endre és Zichy Antal vettek részt. A törvényjavaslat a főváros érdekeit szolgáló lényeges módosításokkal törvénnyé vált s mint az 1872 : XXXVI. törvénycikk iktattatott be törvénytárunkba. A törvény tényleges életbeléptetése széles körre terjedő szervezési munkálatoknak előzetes elkészítését, nevezetesen : a választói kerületeknek s a közigazgatási kerületeknek a megállapítását, a közigazgatási személyzet létszámának, hatáskörének és illetményeinek, valamint a tanács által választandó tisztviselők választási módjának szabályozását tette szükségessé, mely munkálatok elkészítése a törvény 134. §-ának a rendelkezése szerint a három város kiküldöttjeiből alakított 34-es bizottságnak a feladatát képezte. Ez a bizottság, amelynek elnöke Széher Mihály, jegyzői és előadói pedig Gerlóczy Károly, Kamermayer Károly és dr. Országh Sándor voltak, közel egy évig tartó nehéz munka után elkészült javaslataival. S miután azokat a három város közös közgyűlése elfogadta s a belügyminiszter jóváhagyta, a főváros képviseletére és hatósági jogainak gyakorlására hivatott törvényhatósági bizottság tagjainak megválasztása és igazolása után 1873. évi október hó 25-én megtartatott az új Budapest törvényhatóságának első alakuló közgyűlése. A főpolgármester, a polgármester és a tisztviselők megválasztása gyors egymásutánban, rövid három hét alatt megtörtént, úgy, hogy 1873. évi november 17-én, vagyis ma negyven esztendeje az egyesítés nagy müve befejezést nyert. A három város egyesítése, t. díszközgyűlés, nagy feladatok elé állította az új főváros törvényhatóságát. A cél, amely az 1872. XXXVI. törvénycikkben kifejezést nyert, teljes harmóniában nemcsak Budapest lakosságának, hanem az egész nemzetnek vágyával az volt, hogy minél előbb nagynak, szépnek, hatalmasnak és magyarnak lássuk Budapestet. S ennek a célnak a megvalósítása annál nehezebb volt, mert míg egyfelől a főváros bevételei