Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

23 . 1913. november 17. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 2130 - 2131 - 2132 - 2133 - 2134

1913. november 17-iki díszközgyűlés. 1894. évi július hó 1-én bekövetkezett életbeléptetésekor közel 300 új fővárosi alkalmazottal növekedett a személyzeti létszám. Ilyen nagyarányú és kihatásában is nagy jelentőségű szervezés nem is volt több a fővárosnál. Ettől az időtől kezeivé azután ismét a központi igazgatás reformjának kérdése nyomult előtérbe, mert a jól szervezett kerületi elüljáróságok fokozottabb munkája, valamint a közgazdasági élet föllendülése az ennek nyomán támadó kulturális és szociális igények, a főváros közgazdasági érdekeinek egységes és intenzivebb gondozása, a főváros magángazdasági berendezkedése mind újabb és nagyobb feladatok elé állították a központi igazgatást is. Ettől az időtől kezdve egymásután kelnek életre a főváros különböző intézetei, a különféle házi üzemek és a főváros mintaszerű szociális alkotásai. Hosszú időre elodázta a központi igazgatás reformját az a körülmény, hogy a fővárosi törvénynek általános revízióját ismételve kilátásba helyezte a belügyi kormány, ami azonban a mai napig sem következett be, míg végre 1911 -"ben arra az álláspontra helyezkedett a főváros, hogy a legszükségesebb és legsürgősebb javításokat a fővárosi törvény keretén belül is meg lehet, sőt meg is kell csinálni, mert a közigazgatás kára nélkül azok bizonytalan időre el nem odázhatók. így következett azután be 1911. évben a főváros központi igazgatásának nagyobb arányú reformja, amely felölelte a polgármesteri és alpolgármesteri működési körök arányos elhatárolását, a teljes tanácsnak nagyobb tehermentesítését a csoportülések rendszeresítésével, a tanácsi ügyosztályok munkakörének arányosítását és egyneműbbé tételét a tanácsi ügyosztályoknak 11-ről 16-ra való szaporításával, a bizottsági eljárásnak az ügyosztályok beosztása szerint való összevonását, a központi segédhivatali szolgálatnak javítását, a műszaki tanácsi ügyosztályok felállításával a műszaki karnak az intéző közigazgatásba való bevonását és végül az ügyészi hivatalnak, a számvevőségnek, a statisztikai szolgálatnak, a levéltárnak és könyvtárnak fejlesztését. Elmondhatjuk, hogy a főváros a maga részéről mindazt megtette anyagi áldozatok árán is, amit a fővárosi törvény keretén belül a főváros közigazgatásának javítására megtehetett. A főváros az egyesítés alkalmával az összes alkalmazottak javadalmazását rendezte, 1891-től kezdve drágasági pótlékban, 1895-től kezdve újabb általános fizetésrendezésben és korpótlékban részesítette, majd ismét 1908. évi január 1-től kezdve az összes alkalmazottaknak fizetési pótlékot juttatott ideiglenesen addig, amig a viszonyoknak megfelelő általános fizetésrendezés bekövetkezik.' Az ideiglenes hivatalnoki, valamint az altiszti és szolgai személyzet javadalmazását és jogviszonyait is oly módon rendezte a főváros 1908. évben, hogy ezzel minden jogos igényt tőle telhetőleg kielégített. De ezenfelül a főváros gondoskodott összes alkalmazottainak, azok özvegyeinek és árváinak nyugdíjszerű ellátásáról is a humanizmus követelményeinek megfelelő módon, az 1908. évben megalkotott és az idén ismét módosított nyugdíj-, valamint nyugdíjpótló szabályrendeletben biztosítván összes alkalmazottainak a lakásbért is a nyugdíjszerű ellátásnál. Végül megemlítem, hogy a főváros hivatalaiban és intézeteiben alkalmazottak száma, beleértve az altiszteket, a szolgákat és állandó munkásokat is,