Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

10. 1913. április 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 789 - 790

296 ___ 1913. április 30-iki közgyűlés. 790. szám mint a többi tanácsnokkal egyenrangú tanácsnok, helyet foglaljon és érvényesíthesse szakvéleményeit?" Dr. Bárczy István polgármester az interpellációra nyomban a következő választ adja: „T. Közgyűlés! Miután az interpelláló bizottsági tag úr szíves volt interpellációját velem előzetesen közölni, tekintve a kérdésnek közérdekű voltát és tekintve azt, hogy a közönség ebben a tekintetben természetszerűleg meglehetős nagy érdeklődéssel viseltetik, szívesen válaszolok az interpellációra már ma. \ Mielőtt azonban magában az interpellációban feltett kérdésekre válaszolnék, az indokolásra és a bevezetésre kívánok reflektálni, amelyet a bizottsági^ tag úr mondott. A bizottsági tag úrnak a budget tárgyalása alkalmával tartott érdekes beszédjében foglalt tendenciát teljesen helyeslem és azt hiszem, hogy a mi budgetvitánknak épen egyik legértékesebb beszédje volt ez, valamint a mai interpellációjának a tendenciáját is helyeslem, mégis annak egyes részei nem felelnek meg egészen a tényeknek. Először is nem egészen igazságosan kritizálja meg a helyzetet akkor, mikor azt mondja, hogy az utolsó tíz évben nem történt semmi sem a kórházi állapotok javítása dolgában. Tényleg nem történt semmi sem az alatt a tíz év alatt, mielőtt én a polgármesteri állást elfoglaltam és mielőttVaszilievits alpolgármester úr a közegészségügyek élén mint csoportvezető alpolgármester és mint helyettes polgármester a működését megkezdette. Azóta nemcsak hogy valami történt, hanem igen lényeges dolgok történtek, 372 millió koronát költöttünk kórházi célokra és ezer ággyal szaporítottuk a kórházi ágyak számát. Azt hiszem, hogy ezt csekélységnek mondani nem lehet. Elkészült a kórházépítési programm is. De magában véve tervvel és programmal kórházakat építeni nem lehet, erre pénz is kell. A közgyűlés maga foglalta el azt az álláspontot épen a betegápolási pótadó tervezett felemelése alkalmával, hogy csak akkor hajlandó megvalósítani a kórházépítési programmot, ha a belügyminisztérium a befektetésekhez felerészben hozzájárul, miután a főváros jelenleg is közel IV2 millió koronát fizet rá a kórházak adminisztrációjára; a főváros mai budgetje mellett tetemesebb terhet vállalni nem lehet. Ami a fertőző kórházat illeti, az a memorandum, amelyről a legutóbbi időben a sajtóban is szó volt, közismeretes. Az illetékes adminisztrativ kórházi főorvos és a kórházi igazgatóság előterjesztése alapján elkészült a terv és a költségvetés a kórház átalakítására és megfelelő felszerelésére. Ez a terv kiadatott Müller igazgatónak, akitől vissza is Jcaptuk. Megjegyzem, hogy az eredeti terven lényeges változásokat kívántak, bizonyos módosításokat, amelyek, nézetem szerint, az egész programmnak előnyére fognak szolgálni. Ezek alapján átdolgoztatott a terv és a vázlatos tervek is letárgyaltatván, a tanács abban a helyzetben van, hogy a részletes terveket és költségvetést még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé terjesztheti. Ennek az egy kórháznak a rekonstrukciója több mint IV2 millió koronába fog kerülni. Az utolsó években állandóan javítottuk a kórházi állapotokat, erre a célra 372 millió koronát költöttünk, a kórházi ágyak számát ezerrel szaporítottuk, most van folyamatban az elmebeteg kórház építése, előkészítés alatt a tüdőbeteg kórház építése, továbbá a Margit-kórház bővítése több mint 2 millió korona költséggel. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ezen a téren nem történt semmi sem. Sokkal több nem történhetett aránylag azon rövid idő alatt, amióta Vaszilievits alpolgármester úrral együtt ezzel a kérdéssel foglal-