Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

8. 1913. április 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 596

. 1913. április 2-iki közgyűlés. 596. szám. 235^ ellen volt kifogása, hanem árkádokat csak ott tar­tott megengedhetőnek, ahol bizonyos zárt te­rületen egységesen és a forgalom hátránya nélkül kialakíthatók. A középítési bizottság első alkalommal nem járult hozzá az ügyosztály javaslatához és ment az ügy a tanácshoz, a tanács a III. ügyosztály javaslatát fogadta el, vagyis, hogy ez a kiszökellék nem engedhető meg. Ezzel visszament a közmunka­tanácshoz, hogy járuljon hozzá a tanács határozatá­hoz, amennyiben pedig nem járul hozzá, az 1870. évi X. t.-c. értelmében a belügyminiszter döntése • válik szükségessé. Visszakerült az ügy a közmunka­tanácshoz, amely elküldötte a belügyminisztériumhoz, a belügyminisztérium pedig a közmunkatanács hatá­rozatát emelte érvényre. Erre a vállalat bizonyos idő múlva beadott konkrét építési tervet azon elvi enge­dély alapján, amelyet nekünk ki kellett adni a fel­sőbb hatóság rendelete folytán. Mikor beérkezett a konkrét építési terv, akkor a III. ügyosztály, épen azért, mert a maga részéről nagyon jelentős­nek tartotta ezt a dolgot és az alkalmat meg akarta ragadni, hogy mindent elkövessen abban az irány­ban, hogy az épület létre ne jöjjön, szemben az elvi építési engedéllyel, nem vette tárgyalás alá a konkrét építési tervet, hanem újra a középítési bizottság elé terjesztette a dolgot és annak a támo­gatását is kérte arra nézve, hogy a közmunkataná­csot meggyőzze arról, — mert csak erről lehetett szó, — hogy az ő törvényesen meghozható határo­zatát olyan értelemben hozza meg, amint azt mi kívántuk. A középítési bizottság helyeselte az ügy­osztály előterjesztését és a tanács ismét egyhangú­lag magáévá tette a középítési bizottság határozatát, vagyis másodízben foglalt állást az építkezéssel szemben. Az ügy a közmunkatanácshoz elment és • ott úgy folyt le a tárgyalás, amint Steinhardt biz. tag úr mondotta. Mi mindent elkövettünk, de a közmunka­tanács fenntartotta az előbbi határozatát és utasított bennünket, az elsőfokú hatóságot, hogy tessék az épí­tési tervet konkréten elbírálni. Mikor a tanács ebbe a helyzetbe jutott, fel­hívta az összes illetékes ügyosztályokat, hogy ami a köz szempontjából szükséges, a csatorna, útépítés, vasút, kábelek elhelyezője, egyszóval a közlétesít­mények megvédése érdekében, e tekintetben a követe­léseiket állítsák fel és intézzék el. Ez meg is történt, így a vasút kérdése a kereskedelmi minisztériumhoz ment fel, ott el is döntetett és ép ennek a követ­kezménye volt az, hogy bizonyos mértékben vissza kellett menniök, t. i. a villamos vasút áthelyezése a földalatti villamos felső vezetéke miatt nem volt lehetséges. Már most ezek a határozatok meghozattak és az Adria biztosító társulat ezeknek megfelelőleg dolgozta át a terveket. Az ügyosztály a maga részéről, miután az elvi engedély megvolt, megállapította, hogy mily fel­tételek mellett volna megadható az engedély. A magán­építési albizottság hétfőn tárgyalta ezt az ügyet és az építési engedély elutasítását javasolta a következő okokból, amelyeket Steinhardt biz. tag úr is elmon­dott, t i. az udvar kicsi, a párkány magasabb és a manzárd kihasználása nagyobb a szabályszerűnél. A tanács ezt a javaslatot magáévá tette és tegnap tar­tott tanácsülésében az építési engedélyt elsőfokon elutasította. Ezzel t. közgyűlés, nemcsak hogy az egész tör­tenete el van mondva a dolognak, hanem ez az ügy luiajdonképen a részünkről be is fejeződött, többet a főváros ebben a kérdésben nem tehet, nemcsak az összes rendelkezésére álló eszközöket felhasználta, nanem szemben az elvi határozattal az első alkalommal

Next

/
Thumbnails
Contents