Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

8. 1913. április 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 596

. 1913. április 2-iki közgyűlés. 596. szám. 235^ ellen volt kifogása, hanem árkádokat csak ott tartott megengedhetőnek, ahol bizonyos zárt területen egységesen és a forgalom hátránya nélkül kialakíthatók. A középítési bizottság első alkalommal nem járult hozzá az ügyosztály javaslatához és ment az ügy a tanácshoz, a tanács a III. ügyosztály javaslatát fogadta el, vagyis, hogy ez a kiszökellék nem engedhető meg. Ezzel visszament a közmunkatanácshoz, hogy járuljon hozzá a tanács határozatához, amennyiben pedig nem járul hozzá, az 1870. évi X. t.-c. értelmében a belügyminiszter döntése • válik szükségessé. Visszakerült az ügy a közmunkatanácshoz, amely elküldötte a belügyminisztériumhoz, a belügyminisztérium pedig a közmunkatanács határozatát emelte érvényre. Erre a vállalat bizonyos idő múlva beadott konkrét építési tervet azon elvi engedély alapján, amelyet nekünk ki kellett adni a felsőbb hatóság rendelete folytán. Mikor beérkezett a konkrét építési terv, akkor a III. ügyosztály, épen azért, mert a maga részéről nagyon jelentősnek tartotta ezt a dolgot és az alkalmat meg akarta ragadni, hogy mindent elkövessen abban az irányban, hogy az épület létre ne jöjjön, szemben az elvi építési engedéllyel, nem vette tárgyalás alá a konkrét építési tervet, hanem újra a középítési bizottság elé terjesztette a dolgot és annak a támogatását is kérte arra nézve, hogy a közmunkatanácsot meggyőzze arról, — mert csak erről lehetett szó, — hogy az ő törvényesen meghozható határozatát olyan értelemben hozza meg, amint azt mi kívántuk. A középítési bizottság helyeselte az ügyosztály előterjesztését és a tanács ismét egyhangúlag magáévá tette a középítési bizottság határozatát, vagyis másodízben foglalt állást az építkezéssel szemben. Az ügy a közmunkatanácshoz elment és • ott úgy folyt le a tárgyalás, amint Steinhardt biz. tag úr mondotta. Mi mindent elkövettünk, de a közmunkatanács fenntartotta az előbbi határozatát és utasított bennünket, az elsőfokú hatóságot, hogy tessék az építési tervet konkréten elbírálni. Mikor a tanács ebbe a helyzetbe jutott, felhívta az összes illetékes ügyosztályokat, hogy ami a köz szempontjából szükséges, a csatorna, útépítés, vasút, kábelek elhelyezője, egyszóval a közlétesítmények megvédése érdekében, e tekintetben a követeléseiket állítsák fel és intézzék el. Ez meg is történt, így a vasút kérdése a kereskedelmi minisztériumhoz ment fel, ott el is döntetett és ép ennek a következménye volt az, hogy bizonyos mértékben vissza kellett menniök, t. i. a villamos vasút áthelyezése a földalatti villamos felső vezetéke miatt nem volt lehetséges. Már most ezek a határozatok meghozattak és az Adria biztosító társulat ezeknek megfelelőleg dolgozta át a terveket. Az ügyosztály a maga részéről, miután az elvi engedély megvolt, megállapította, hogy mily feltételek mellett volna megadható az engedély. A magánépítési albizottság hétfőn tárgyalta ezt az ügyet és az építési engedély elutasítását javasolta a következő okokból, amelyeket Steinhardt biz. tag úr is elmondott, t i. az udvar kicsi, a párkány magasabb és a manzárd kihasználása nagyobb a szabályszerűnél. A tanács ezt a javaslatot magáévá tette és tegnap tartott tanácsülésében az építési engedélyt elsőfokon elutasította. Ezzel t. közgyűlés, nemcsak hogy az egész törtenete el van mondva a dolognak, hanem ez az ügy luiajdonképen a részünkről be is fejeződött, többet a főváros ebben a kérdésben nem tehet, nemcsak az összes rendelkezésére álló eszközöket felhasználta, nanem szemben az elvi határozattal az első alkalommal