Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1913

6. 1913. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 400 - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátatrozóinak nyugdíjaszerű ellátásáról

1912. február 26-iki k özgyűlés. 400. szám. 153 e) ha a nyugdíjas a székesfőváros szolgála­tában rendszeresített állásra állandóan alkal­maztatik. 16. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felfüggesz­tetik, ha a nyugdíjazott a székesfővárosnál, az államnál vagy társhatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mértékben, mint amely mértékben újabbi fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdíjaztatásának alapjául szolgáló fővárosi járandóságait. Ha újabb nyugdíjazás esetén az ily alkal­mazott nyugdíja kevesebbet tenne ki, mint ameny­nyit már korábban élvezett, az illető az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjviszonos­ságának szabályozásáról szóló 1907. évi LIX. t.-c. rendelkezése szerint korábbi magasabb nyugdíját tartja meg annak a hatóságnak a terhére, amely­nek terhére azt újabb tényleges alkalmazása előtt élvezte. III. FEJEZET. A végkielégítésről. 17. §. Az az alkalmazott, aki a 13. §. szerint nyug­díjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be és akinek a 13. § alapján kivé­telesen sem engedélyezhető nyugdíj, végkielégí­tésre tarthat igényt akkor, ha reá nézve az ellátás föltételéül a 2. §-ban megszabott körülmények beállottak. 18. §. A végkielégítés összegét a tényleges szolgá­latban utoljára élvezett beszámítható javadalma­zásnak alapul vétele mellett és pedig bezárólag öt beszámítható szolgálati évig az említett java­dalmazásnak egy évi összegével, öt évnél több, de tíz évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő esetén pedig az említett javadalmazásnak két évi összegével kell megállapítani. IV. FEJEZET. Az özvegyi díjról. 19. §. • A jelen szabályrendelet értelmében ellátásra jogosítottak vagy nyugdíjazottak özvegyei szintén ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az el­hunyttal annak tényleges szolgálata idejében vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, a házasság megkötése a férj halála napját legalább fél évvel megelőzte, a férj elhunyta alkalmával attól tör­vényesen elválva nem volt és férjével annak ha­láláig együtt élt. Ha az özvegy férje elhunyta ide­jében vele tényleg együtt nem élt, a jelen szabály­rendelet alapján ellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha a 40. §. 2. pontjában körülírt módon bizonyítja, hogy a különélés nem az 5 hibájából következett be. 39

Next

/
Thumbnails
Contents