Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

11. 1912 június 12. rendes közgyűlés jegyzők önyve - 999

1912. június 12-iki közgyfilés. 999. 385 eredményeket fogunk tudni a "közönség javára produkálni, mondom, a hal kivételével az említett cikkekre az árusítás március 3-ával tényleg kiterjesztetett és az elmúlt három hónap alatt ezen cikkek árusítása iránt a közönség körében megnyilvánult kereslet és támogatás a községi akció szükségességét e részben is igazolta, amit érdekes forgalmi adatokkal tudnék bizonyítani és amit annak idején részletesen fogunk bejelenteni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a cikkek önköltségi áron alul el ne adassanak, tehát, hogy veszteséggel az üzem ne dolgozzék, ezek oly természetes követelmények, amelyeket külön hangoztatni nem szükséges, mert hiszen az üzem vitele teljesen kereskedelmi alapokra van fektetve és kereskedelmi szellemben van vezetve. Erre ügyelni és általában az üzemvitelt ellenőrizni és a közgyűlés intenciójához mért mederben fönntartani, annak a túlnyomólag elsőrangú kereskedelmi férfiakból alakított üzemi bizottságnak föladata, melyet a tanács kiküldött és amely máris működik. Annak igazolására, hogy a fővárosnak ez a vállalata főleg árszabályozó hivatással bír és hogy nem tekinti magát a detailkereskedők konkurrensének, megemlítem, hogy a közélelmezési ügyosztály a különféle detailárúsok ipartestületeivel és ipartársulataival tárgyalásokat indít avégből, hogy a főváros által előnyösen beszerzett cikkekből őket is részesítse és remélhető, hogy velük a közönség javára és az ő előnyükre is szolgáló megállapodások fognak létrejöhetni. Kérem, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék." Bittner János bizottsági tag szerint a tanácsnok nem fejtette ki és nem hangsúlyozta, hogy a községi közélelmezési üzem életbeléptetésével bármiféle és a legcsekélyebb mértékben is olcsóbbá tették ezeknek a cikkeknek az árusítását. Már pedig, ha bármifélekép, csekély mértékben is tudta volna biztosítani a közön- ' ség egyrészének az élelmicikkek olcsóbb beszerzését, akkor meghajolt volna szóló, mert ha tízezer embert károsít meg azzal, hogy százezer embernek hasznot csinál vele, akkor nem törődnék tovább vele szóló, mert több embernek csinált vele hasznot, mint kárt. De mikor az ár. nem olcsóbb és a minőség nem jobb, ezzel nem akarja mondani, hogy Szenesnél vagy másnál nem drágább, de nem ezekre a helyekre kell menni, van elég üzlet, ahol olcsóbban lehet beszerezni, azok a magas árak nem mérvadók, pedig mindig azokat szokták hangsúlyozni a községi élelmicikekkel szemben — tehát mikor semmivel sem lett olcsóbb, sem előnyösebb, ellenben az adófizető polgárságot megkárosítják, akkor lehet, hogy a tömegekkel megkedveltették azokat a városi cikkeket, tehát nagy tömeget árusítottak is, de ezt a tömeget az adófizető polgárság keresetétől vették el, mikor olyan nehéz úgyis megküzdeni azoknak, akiknek a mindennapi kenyérről kell gondoskodni. Nem tartja tehát helyesnek és igazságosnak ezt az üzemet, mikor nem tettek semmi szolgálatot vele. E mellett a főváros is a budapesti piacon vásárol, a tojást itt szerzi be, s ez által is drágábbá teszi azoknak a vételt, akik szintén itt szerzik be. A liptói túrót, amellyel pedig szeretnek dicsekedni, Sterk és Rosenzweigtől szerzik be a Csáky-utcából és nem közvetlenül a termelőktől. Sem Horváth, sem Löwenstein, sem Rottersmann nem vásárol ott, csak a főváros, itt a sajtot, a hűtőházból a baromfit, a piacon a tojást, ezzel is drágítva a piacot. Ezt látva, a főváros törvényhatósági bizottsága, amely mégis a polgárság bizalmából ül itt és nemcsak a fővárosnak, hanem a főváros polgárságának is az érdekeit van hivatva vé-