Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

1. 1912. január 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 88

( J91^2. január 17-iki közgyűlés. ban a járda elfoglalására nézve nem lehetne-e meghatározni, hogy a járda milyen része és mennyi része foglalható el. E tekintetben mindkét kérdésre vonatkozólag a tanács a tegnapi üléséből kifolyólag átírt a közmunkatanácshoz olyan értelemben, amint azt előbb előterjesztette, hozzátéve azt, hogy ha, amennyiben az új építési szabályzat két hónapon belül nem lép életbe, ebben az esetben erre a két kérdésre vonatkozó rendelkezést ettől eltekintve, függetlenül életbe léptesse. Ez volna a válasza dr. Neumann bizottsági tag úr interpellációjára. Felmerültek más kérdések is ; különösen az állványozásnál kívánatosnak tartották külön állványozási paliéri vagy ácsmesteri kvalifikációt, hogy nagyobb biztonság mellett létesíttessék az állványozás; ez azonban nem mutatkozik célszerűnek, mert végre is a végrehajtó építőmesternek ezeket a dolgokat tudnia kell és rendesen a hibák nem azért történnek, mert nem tudják felállítani az állványokat, hanem azért, mert rosszul, hanyagul állítják fel. A vasbeton munkák ellenőrzése tekintetében is tétetett javaslat, mely szerint bizonyos rendelkezések volnának felveendők a szabályzatba. E tekintetben az a javaslat, hogy miután a magyar mérnök és építész egyletnek a vasbeton munkálatokra vonatkozólag van egy alaposan kidolgozott szabályzata, felkérendő volna a közmunkatanács, hogy mindaddig, mig ezen anyag miniszteri rendelettel vagy törvénnyel nem fog megállapíttatni, az építési szabályzatban utalás történjék ezen mérnök- és epítészegyleti szabályzatra, hogy ennek betartásával kell ezen munkákat végezni. Azután felmerült még az a kérdés is, hogy hivatalos talajvizsgálat történjék-e. Ez ellen is vannak érvek. Először is az, hogy az építkezés nem úgy történik, hogy először kiássák az egész alapot és azután építkeznek, hanem rendesen összefolyik ez a két művelet, a hivatalos talajvizsgálat azt jelentené, hogy az építkezésnél állandóan ott kellene tartózkodni a felügyelő közegnek és ebben az esetben is odajutnának, hogy a felelős szakközegek felelősségét gyengítenék ezzel a hatósági felelősséggel. Ezzel áttérhetnének a kérdés másik részére: az ellenőrzés és a felelősség kérdésére. Erre nézve már a múlt alkalommal adott ideiglenes válaszában felállította azt a tételt, hogy nagy fontossággal bír az, hogy ne állapítsanak meg névleges hatósági felelősségeket és ezzel ne csökkentsék azoknak a felelősségét, akik azt vállalni tartoznak és akik azt vállalhatják is. Miután kétségtelen az, hogy a végrehajtó szakértők magánjogi és büntetőjogi felelősségénél súlyosabb felelősséget közigazgatási úton, vagyis a hatósági közeg felelősségében megállapítani nem lehet, ennélfogva minden olyan felelősség megállapítása, amelyet közigazgatási közegre kívánnak róni, egyenes gyengítése a végrehajtó szakértő felelősségének és ennélfogva a helyzetnek nem javítása, hanem rosszabbítása. Ezzel teljesen tisztába kell lenniök és azt be kell vallaniok, hogy ez így van. Ebből a tételből kiindulva, önként adódik a válasz az egyes konkrét javaslatokra nézve. Itt az első és a legközelebbi javaslat az volt, hogy a kerületi mérnökök szaporíttassanak. Az lehetetlenség, hogy a kerületi mérnöki állásokat olyan mértékben lehessen szaporítani, hogy — eltekintve az előbbi principiális állásponttól — azok felelőssége hatályos legyen. A kerületi mérnök nem tud egyebet ellenőrizni, mint azt, hogy az építkezés a tervek szerint történik-e, ez az ellenőrzési mód pedig itt nem Vezet célra.