Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1912

9. 1912. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 781

290 1912. május 15-iki közgyűlés. 780—781. szám. lépcsőt sokkal lejebb vezetni és így azután közeli nézőpontok számára szabaddá tenni. Kéri a válasz tudomásul vételét. Dr. Kozma Jenő bizottsági tag viszonválaszában kijelenti, hogy legnagyobb sajnálatára a választ tudomásul nem veheti, csak azért, hogy alkalmat adjon a közgyűlésnek, hogy ez a tárgy napirendre tűzessék és akkor indítványok tétethessenek, amelyek a Mátyás-templom és környéke perspektívájának a megóvása érdekében alkalmasak lesznek arra, hogy a hatóság intézkedjék. Szólót az építési szabályzat egyáltalában nem nyugtatja meg. Az építési szabályzat a kisajátítási törvénynél sokkal gyengébb, tehát van mód arra, hogy a szabályzat ellen akkor, amikor látják, hogy olyan intézkedés történik, amely egy szép építési remeket eltakar, alkalmazásba vegyék a törvénynek azt a szakaszát, hogy Budapest városszépítése szempontjából ki sajátíttassanak ingatlanok. A hegyoldali építkezés, amint ezt szóló is jól tudja, esetről-esetre határoztatik meg. Ha valamikor volt egy olyan eset, amikor egy építkezést engedélyezni nem szabad, úgy ez a jelen eset volt. Mi a külföld előtt állandóan előhozakodunk a Halászbástyával, mint egyedüli szép építészeti remekünkkel, amely még befejezve sincs és íme azt látjuk, hogy a befejezetlen terv, illetve a terv végleges eldöntése előtt, mielőtt arról /volna szó, hogy lesz-e folytatva a Halász-bástya, vagy nem, azt látjuk, hogy az adminisztráció egy fait accompli elé állítja a közönséget és az építési szabályzatnak megfelelően engedélyez olyan létesítményt, amely a bástyát, ha csak csekély részben is, de mindenesetre eltakarja. Szóló a Korvin-térről a Halász-bástyát eddig látta, most a Korvin-térről azt látja, hogy ott egy magas állvány áll és annak a tetején egy zászló van, amint ezt a nála levő fényképek is mutatják. Ezek az állványok a Halász-bástyát igen is eltakarják. Nem nyugtatja meg az, hogy az Albrecht-útnál csak 5 m.-rel lesz magasabb ez az épület és hogy a Münsberg-féle házzal milyen viszonylatban lesz, mert nem repülőgépről nézik a bástyát, hanem alulról és akkor természetesen minden olyan, létesítmény, amely az Albrecht-utat elfedi, a mögötte álló Halászbástyát is elfedi. Azt elismeri, hogy a határozat formailag helyes, szabályszerűen le lett tárgyalva és az építés engedélyezve lett, de nem lát okot arra, hogy a közgyűlés ilyen evidens közérdekben közbe ne lépjen. Kéri a közgyűlést, hogy a választ ne vegye tudomásul, hogy az ügy a következő közgyűlés napirendjére kitüzessék. tudoA közgyűlés többsége a választ nem veszi tuaoil és a?t a WL-ftooiíihhi trwm/filés naüire jére tűzi ki. másul és azt a legközelebbi közgyűlés napír tanács ieevzőkönvvi kivonaton érteErről sítendő. !781. Dr. Déri Ferenc tanácsnok Kanter Károly bizottsági tagnak, a tanítok és tanítónők igazgatói címe ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, kijelenti, hogy olyan nyilatkozat, mely szerint a szabályrendelet a tanítónőket a címzetes igazgatóságból kizárná, — illetékes helyről sohasem tétetett. A tanács véleménye is az, hogy miután a szabályrendelet 1. §-ban ki van mondva, hogy a tanító megjelölés alatt a női tanító is értendő, ennélfogva a szabályrendelet 4. §-a akkor, midőn azt mondja, hogy tanítókat a tanács címzetes igazgatókká léptethet elő, ebből az előléptetésből a tanítónőket sem zárja ki. Viszont azt sem mondja a szabályrendelet, hogy az igazgatói cím-